Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
A gazdasági szervek levéltári lehetőségei
13 konkrét gazdasági egység kutatásánál megvizsgálni a XXIX-es fondfőcsoportban lévő iratanyagot azoknál a kontinuus cégeknél, amelyek a második világháború előtt és után is működtek. A gazdaságtörténeti jellegű kutatások sajátsága, hogy egy-egy vállalat, bank vagy szövetkezeti alapon szerveződött hitelintézet, sohasem egy légüres térben egymaga létezett, miután a működése során előbb-utóbb egy nagyvállalat, egy tőkeerősebb bank vagy országos központtal bíró hitelszövetkezet érdekkörébe került, érdekeltségévé vált vagy tagszervezetévé lett. Ezért érdemes figyelni bármely gazdasági szervezet múltját kutatjuk - arra, hogy az adott egység milyen vállalat, bank érdekkörébe tartozott. Ismert az a jelenség Magyarországon az 1945 előtti korszakban, hogy a trösztökbe, kartellbe, konszernekbe szerveződött vállalatokat, valamint a hitelintézeteket is, néhány rendkívül tőkeerős fővárosi nagybank vonta az ellenőrzése alá. Ha tehát ismerjük, hogy egy vállalat vagy bank melyik központi nagyvállalat vagy nagybank érdekeltségébe tartozott, szinte bizonyos, hogy találunk a fővárosi nagyvállalatok és nagybankok fennmaradt anyagaiban fontos ipartörténeti forrásokat. Ez a jelenség vonatkozik a bankokra és iparvállalatokra egyaránt. Érdemes néhány szóban értelmezni a tőkés gazdaság egyik lényeges elemét: az érdekkörbe vont, érdekeltségbe került vállalat, bank helyzetét. A két kifejezés, vagyis az érdekeltség, illetve érdekkör fogalmát még nem tisztázta a magyar gazdaságtörténet kutatása. A kettő nem egybemosható fogalom. Arról van szó, ha bármely nagyvállalat vagy bank egy másik kisebb tőkével rendelkező gazdasági objektum (üzem, üzemcsoport, bank vagy hitelintézeti csoport) ellenőrzését megszerezte a részvények többségének a felvásárlása útján, vagyis a részvényeket majorizálta, akkor valójában az adott szervezet és kapcsolódó intézményei az új birtokos ellenőrzésébe, vagyis érdekkörébe kerültek. Az érdekeltséget úgy értelmezhetjük mint egy adott tőkés gazdasági formáció (rt., bt., kft., alapítvány stb.) által létrehozott, s főként az alapító tőkéjének prioritásán nyugvó, mintegy annak kizárólagos tulajdonában létező vállalkozást. A gazdaságtörténetben a két fogalom: érdekköri vállalat, bank, vagy vállalati banki érdekeltség majdnem azonos, mert az érdekeltség olyan gazdasági objektumra utal, amelyet egy adott tőke vagy tőkés csoport alapított. Az érdekköri vállalat, szövetkezet, bank egy korábban idegen tőke által létrehozott gazdasági egység, amelyet utóbb egy tőkeerősebb szervezet a részvénytulajdonosi többség megszerzésével a hatókörébe vont, s működtetni kíván. Ez esetben ne gondolja a Kedves Olvasó, hogy a felvetett probléma elméleti kérdés: többről van szó. A két fogalom - érdekeltség és érdekkör - kérdésével nem különösebben foglalkoznak mindaddig, míg a kérdés nem sorsdöntő. E probléma akkor válik kulcskérdéssé, ha egy, a piacon jól bevezetett terméket előállító vállalat a részvénytöbbség megszerzésével tulajdonossá lesz, vagy ha egy régebbi alapítású gazdasági egység kerül egy új, de a gazdaságban nála fiatalabb, tőkeerősebb szervezet hatókörébe. Ekkor vetődik fel a jogfolytonosság kérdése vagy az új szervezet elnevezésének a dilemmája. A versenyképességet biztosítja a megszerzett piaci pozíció, a korábbi elnevezés. Ezért nem mindegy, hogy érdekköri vagy érdekeltségi viszonyról van szó egy-egy gazdasági szervezetnél. Éppen ezért a repertórium készítésekor megjelöltük azokat a legalapvetőbb, Heves megyén kívül található forráshelyeket, ahol a kutatást folytatni lehet, s szerzett ismereteinket további új adatokkal teljesebbé tehetjük. Ide tartozik az a tény, hogy e repertórium közreadásakor a részletes szervtörténetek összeállításával, az egyes cégek érdekeltségi viszonyainak, átszervezésének adataival, továbbá a részletes raktári jegyzékkel, a mutatókkal a sokirányú kereséshez kívántunk segítséget adni a kutatóknak, akikre még számos értékes összefüggés és ismeret felderítése és közreadása vár.
