Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)

Bányák és ipari vállalatok

80 A villamosmü alkalmazotti létszáma Ev | Összes dolgozó 1920 30 1926 46 1927 39 1928 36 1929 46 1930 42 1936 38 1945 46 2. Gyöngyös Városi Vízmű Gyöngyös városban már 1905-től eredménytelen vízkutatást folytattak. Bár 2 vízmű kutat gyöngyöshalászi területén még 1912-ben megfúrtak, sok huzavona után - további harmadik kút vizére alapozva - a gyöngyösi vízművet csak 1927. november 13-án helyezték üzembe. A vízmű építését 1926 augusztusában kezdték el. A vizet 10 atm. nyomással 60 m magas víztoronyba szivattyúzták fel egy 75 LE-s villanymotorral. A víztornyot Wälder Gyula tervei szerint építették fel. A víz magas vastartalma miatt egy vastalanító készüléket is létesíteni kellett. A beruházást Speyerkölcsönből fedezték.

1'

8 A vízmű éves vízkitermelése 1927-ben 75 000 m\ 1930-ban már elérte az évi 250 000 m

3-t. A városi közmüvek az 1944 végi felszabadító harcok során súlyosan megrongálódtak. A helyreállítási munkák elvégzése után a vízmű 1945 márciusától zavartalanul ellátta a várost. A vízmű alkalmazotti létszáma Ev | Összes dolgozó 1927 15 1930 10 1944 26 1946 14 3. Mátravasút Az ún. Mátravasút első keskenyvágányú, még lóvontatású vonalát 1911-ben létesítették a gyöngyösi MÁV állomás és a farkasmályi kőbánya között. A Mátra nemcsak a sokféle nemes építőanyagot, a követ ontotta, hanem akkor még az élet minden területén alkalmazott fát is bőkezűen adta. Az Egri Érseki Uradalom és a Barna Gábor Fiai, Rt. közötti szerződés nyomán az első vonal megépítése évében már megszületett a gyöngyösi MÁV állomást, a gyöngyössolymosi erdőket a kőbányával összekötő gőzüzemű iparvasút terve. 1916-ban megérkezett az első gőzmozdony Gyöngyössolymosra. A Gyöngyös és a Gyöngyössolymos közötti utat araszolva, „saját lábán" tette meg a gyöngyösi Kossuth és Petőfi utcán, majd a solymosi főutcán. Majd amikor egy szakaszon áthaladt, azt felszedték és újra elérakták. 1918-ban már üzemelt a Gyöngyös-Gyöngyössolymost összekötő vonalrész. 1921-ben létesült a Gyöngyös-Benei Helyiérdekű Vasút Rt. Ez a közlekedési vállalat Gyöngyös és a benei (Mátrafüred) fürdőtelep közötti vasúti forgalom létesítésére alakult mintegy 4 millió koronás alaptőkével. 1926. június 18-án indult meg a személyszállítás. 1926-ban Gyöngyös város saját kezelésbe vette a Gyöngyös-Mátrafüred között épült Mátravasutat. 1926 nyarán már megteremtődtek a mátrai vasutak vonalain a személyszállítás feltételei. Az alapterv szerint a mátrai völgyek feltárása 1931 végére késziift el. 1939-től fellendült a személyforgalom a Gyöngyös-Mátrafüred közötti vonalon. Megszületett a Mátravasút elnevezés is, amikor 1928-tól egységes irányítás alá került valamennyi mátrai kisvasút a Gyöngyös Város Közművei égisze alatt. A Mátravasút 1944-ben 21 alkalmazottal, 1945 februárjában 8 fővel dolgozott, s akkor kizárólag a szovjet hadsereg használta."

9 4. Mátrafüredi Vízmű Majd negyedik egységként 1943-ban hozzákapcsolták a Gyöngyös Városi Közművekhez - a fennmaradt üzleti könyvek tanúsága szerint - a Mátrafüreden lévő vízművet is. Adataink szerint a vízművet 1943 körül létesítették, amikor a térségben már számottevően kiépült a fürdőhely, melyhez strandílirdő is készült. Végül is a Gyöngyös Város Közművei egységesen irányított vállalatai 11

8 MÉSZÁROS Gy„ 1977. 14. 11

9 HML. XXII-102. Gyöngyös város polgármesteri iratai. 58/1945.