Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
75 A Hatvani Azbesztfedőpalagyár a nedves eljárású gyártási technológiára alapozta a termelését. A felszerelései közt az 1920-as években 2-2 palagyártó asztal, hidraulikus sajtó, vágó- és keverőgép mellett az energiát a 80 LE-s gőzgép és 3 kW teljesítményű villamos fejlesztő telep szolgáltatta. Termelési kapacitása évi 3 millió db pala lett volna, amelyet soha sem ért el. 1927-1928-ban 1,5 millió volt a termelése. 10 5 A gyár sorsát megpecsételte a világgazdasági válság. 1929-től csökkentek az építkezések, lanyhult a kereslet a pala iránt. A versenyképesség megtartása mindenképp egy új gyártelep létesítését és korszerű technológia meghonosítását kívánta. Ezt a főrészvényesek, a HatvanyDeutsch-család tagjai már nem vállalták. Ezért inkább a palagyár fokozatos felszámolása mellett döntöttek, amelyet 1933 áprilisától megkezdtek. Előbb a gépeket, berendezéseket adták el, majd az épületek egy részét lebontották. 10 6 A palagyár alkalmazottainak létszáma | Ev | Összes dolgozó | 1920 45 1926 83 1927 83 1928 89 1929 38 1930 27 1931 8 1932 5 A palagyárat 1933. június 30-án megvásárolta a Hatvani Cukorgyár Rt. és e napon megszüntette a termelést. Bár az üzem a termelését befejezte, viszont bejegyzett részvénytársaságként formailag tovább létezett. A már 15 esztendeje nem működő Hatvani Azbesztfedőpalagyár Rt. államosítása is formális volt. A cég államosítására az 1948:25. tc. alapján került sor. Irattári rendszer, kutatási mód A palagyár iratai 1953-ban kerültek a levéltárba, az 1933-tól kizárólagos tulajdonosnak számító Hatvani Cukorgyár Rt. irattárából. A vállalat eredeti irattározási rendszerét nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy az irataikat nem iktatták, csak a tematikailag összetartozó iratokat mappákban elkülönítve őrizték. Az 1990. évi középszintű újrarendezés során itt is figyelembe vettük az „Útmutató a tanácsi levéltárakban őrzött gazdasági iratanyag rendezéséhez" összeállított levéltári rendezési segédlet ajánlásait. A megmaradt igen kevés iratanyagot úgy csoportosítottuk, hogy figyelembe vettük a vállalat részvénytársasági jellegét, irányítási és működési gyakorlatát. A meglévő valamennyi iratot ezért ún. kvázi-osztályokba soroltuk (közgyűlés, ügyvezető igazgatóság, jogi-, műszaki-termelési osztály, könyvelőség). Tettük ezt akkor is, bármilyen töredékesek vagy hiányosak is azok. A mintegy 21 évig folyamatosan üzemelő és termelő, valamint formailag összesen 36 évig létező részvénytársaságnak nem maradt fenn semmilyen levelezési anyaga. A kutatásnál ajánljuk, hogy az iratokat egyenkénti átnézéssel kutassák. Raktári jegyzék Közgyűlési iratok 1. a. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1926-1928, 1934-1944 b. Alapszabályok, alapszabály-módosítások 1912,1920,1923,1926, 1930, 1932 c. Cégjegyzések iratai 1912,1918,1921,1922,1925,1932, 1937-1939,1941-1947 Ügyvezető igazgatóság iratai 2. a. Üzleti jelentések 1926-1928,1932 Jogi osztály iratai b. Víg Vilmos és dr. Illés Gyula alkalmazásának ügye 1912-1934 Műszaki-termelési osztály iratai c. Szakvélemény a palagyár hajtóerő-szükségletéről 1913 BAZ ML. IX-201/2. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara Gyáripari Törzskönyve, 1926. 30. VÍGH Vilmos visszaemlékezése. Hatvany Lajos Múzeum, Doktay Gyula hagyatéka.
