Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
67 9. Mérlegelszámolások 10. Főkönyv 11. Folyószámlák gyűjtőnaplója 12. Raktárkönyv 13. Raktárkönyv 14. a. Könyvelési levelezés a Forgalmi Adóhivatallal b. Könyvelési levelezés a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt-vel c. Könyvelési levelezés a Magyar Általános Szénbányák Rt-vel 15. Könyvelési levelezés 16. Szállítások a Futárának Terjedelem: 14 doboz + 4 kötet =1,58 ifm XI-11 Egri Dohánygyár iratai 1894-1948 Történeti áttekintés Az üzem alapításánál több tényező játszott szerepet. Heves megyében a dohánytermesztésnek évszázados hagyománya volt elsősorban Verpelét, Feldebrő, Kál, Kompolt, Heves községek határában. A filoxéravész nagymértékben sújtotta Egert, és megnövelte a városban élő munkanélküliek számát. A munkanélküliség a szociális feszültségek állandó forrása volt, egyaránt sújtotta a munkaképes korú férfiakat és nőket, s az utóbbiak szerepe tagadhatatlan a szociális mozgolódások hátterében. Az új üzem elkészültével 3000-4000 városlakó életkörülményeire gyakorolt döntő hatást. Eger város vezetése komoly erőfeszítéseket tett a dohánygyár Egerbe telepítésénél. Amikor híre jött, hogy az állam szivargyár felállítását tervezi, 1891. július 20-án Eger város küldöttsége, Grónay Sándor polgármester és Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő személyesen keresték fel Vekerle Sándor pénzügyminisztert a leendő gyár városba történő telepítése érdekében. 9 4 A dohánygyárat a Magyar Kir. Dohányjövedéki Központi Igazgatóság létesítette. 1894. május 24-én indult meg a termelés az egri dohánygyárban, amely eredetileg a mai Klapka utcában álló, egykori Korona Vendéglő helyiségeiben kezdett el üzemelni Boltizár Román üzemvezető irányítása mellett. (Az egykori üzem helyén napjainkban a Park Szálló áll.) Először csupán 3 munkásnővel termelt. A gyárat elsősorban a szivargyártás céljából alapították és éppen a növekvő szivarigény kielégítése végett véglegesítették az üzemet 1894. szeptember l-jén. Ezen esztendő végén már 92 női alkalmazottat foglalkoztatott. 1895-ben az egri gyár a hazai dohánygyárak közül a legkisebb, összes dolgozó létszáma 193 fő, s ebből 168 nő, 5 férfi és 20 gyermek. 9 5 Idővel azonban a szivargyár kicsinek bizonyult és tervek születtek egy új dohánygyár felépítésére. Eger városa 1895 februárjában térítés nélkül 4 kat. h. 889 négyszögöl területet az új építendő dohánygyár létesítésére átadott. 9 6 Az építési megbízást Staud János és Fia egri építési vállalkozó kapta. Az építési előmunkálatok a gyár jelenlegi területén, mely ez idáig Vásártér célját szolgálta, 1895. július 24-én kezdődtek. Az építési munkákat két szakaszban végezték el. 1896. július 15-ig elkészült az igazgatósági épület, kapuslak, a kétemeletes gyártmányraktár, a melléképületek közül az őrszoba, orvosi rendelő, konyha és étterem, szertár, asztalosműhely. A második szakaszban a gyártási épület, a szénraktár, kocsiutak és járdák, légfűtés, szellőzőberendezések, vízvezeték, iparvágány és a házi telefonhálózat létesült. Ezeket a második csoportba tartozó munkákat 1899. március 22-én már elkészítették. 1896. november 12-én tartották a dohánygyár ún. bokréta ünnepét, vagyis a gyáravatót, ugyanis ez időre az üzem korábbi helyéről ide átköltözött. A munkáslétszám fokozatosan emelkedett. 9 7 1901ben már 670 munkást foglalkoztattak, akik közt 34 fő férfi volt. A termelés beindításakor az egy főre eső szivartermelésben az egri gyár elmaradt a régebbi alapítású üzemekhez képest. Ezen a Dohányjövedéki Központi Igazgatóság úgy segített, hogy a kassai, a debreceni és a pesti (egykori lágymányosi) gyárakból kiváló dohánygyári munkásnőket helyeztek át. Másrészt a munkásnők munkába állítás előtt egy 8 hetes tanfolyamon vettek részt, és az 9 4 Eger, 1891. VI. 23. 9 5 CSÓKA J„ 1958. 376. 9 6 Egri Újság, 1895.11. 15. 4. 9 7 CSÓKA J„ 1958. 376-377. 1943-1948 1936-1946 1926-1949 1943-1949 1946-1949 1947 1947-1948 1947 1948 1943-1946
