Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
65 XI-10 Magyar Cukoripar Rt. Selypi Zsófia Malmának iratai 1918-1948 Történeti áttekintés A Zsófia Malom Rt. létrejöttének történeti előzménye az volt, hogy 1890-ben Selypen a Schosberger család cukorgyárat létesített. Ez a cukorgyár kiegészült melléküzemágakkal. Köztük 1890-től "takarmányozási célból a kezdetektől feldolgozták a szárítóból kikerülő kalóriadús répaszeleteket, és mint erőtakarmányt a saját uradalmukban felhasználták, illetve a piacon értékesítették. Ezt a cukorgyári melléküzemként létesített, jól jövedelmező szárítót Schosbergerék 1906-ban önálló részvénytársasággá alakították át Egyesült Erőtakarmány Gyár Rt. néven. Tulajdonosai és vezetői a cukorgyári részvényesek voltak. A szárító továbbra is a gyárhoz tartozott és annak a területén működött. Az első világháború évei alatt az erőtakarmány értékesítésében zavarok keletkeztek. A kisebb állatállomány kevesebb takarmányt igényelt. Schosbergerék a hanyatló erőtakarmányüzlet ellensúlyozására elhatározták az erőtakarmánygyár működési körének a kiterjesztését. Leginkább egy gabonaőrlő malom üzembe helyezése látszott kézenfekvőnek. Ezzel nemcsak az erőtakarmánygyártást menthették át kedvezőbbnek vélt háború utáni időkre, hanem a környék, és főként a Schosberger birtokok gabonatermésének gőzmalmi feldolgozását biztosítva látták. A malom létesítésére 1918. május 20-án adott engedélyt a sziráki járás főszolgabírája. A világháború végén bekövetkezett politikai és gazdasági összeomlás, a biztos tőkebefektetés kedvezőtlen viszonya miatt azonban a gőzmalom a tervezett időre nem épült meg. Sőt 1919-ben az erőtakarmánygyártást és a mezőgazdasági termények szárítását is le kellett állítani. A gőzmalom csak 1921-ben épült meg Egyesült Erőtakarmánygyárak és Malom Rt. néven. Viszont az erőtakarmánygyárat hamarosan felszámolták. A szárítót leszerelték és az visszakerült a selypi cukorgyárhoz. A malomüzem 1924 szeptemberében különvált a cukorgyártól. Ekkor alakult meg a Zsófia Malom Rt. A Schosberger család 1926-ban felelőtlen tőzsdei ügyletek következtében tönkrement, és ekkor el kellett adni a selypi cukorgyárat is, valamint az érdekeltségébe tartozó Zsófia Malmot is. A malmot (valamint Pernyepusztát és Vörösmajort is) ezután a Magyar Altalános Hitelbank legnagyobb érdekköri vállalata, a Magyar Cukoripar Rt. vette meg. 9 1 1936. december 30-án összehívott rendkívüli közgyűlés határozott a Zsófia Malom Rt. egyesítéséről a Selypi Cukorgyár Rt-vel. A malom részvényeit ekkor semmisítették meg, valamint üzleti könyvét e naptól fogva, mint a Selypi Cukorgyár Rt. üzleti könyvét vezettették. A malom üzemét a cukorgyárba mint anyavállalatba beolvasztották, ugyanakkor módosították a cukorgyár alapszabályait, miután kibővítették az erőtakarmány készítésével, a konzervgyártással, a gabonanemüek és hüvelyesek őrlési profiljával. 9 2 A cukorgyárba beolvasztott malom mintegy 25-30 fős üzemi létszámmal dolgozott, és az egyesítés idején a malomingatlanok és berendezések értékét közel 1 millió pengőre becsülték. Az 1944 őszi katonai események következtében a malmot egy ideig - 1945 tavaszáig - mint szovjet katonai üzemet működtetik. A Selypi Zsófia Malom Rt. államosítására is az 1948:25. tc. alapján került sor 1948. március 28án. Ekkor a Magyar Cukorgyár Rt. selypi gyártelepének vezetésére (ideértve cukorgyárat és Zsófia Malmot, valamint a gazdaságot) a pénzügyminiszter Maczelka Lászlót nevezte ki. 1948. augusztus 1-től a Malomipari Iparigazgatóság felügyelte a már államosított selypi Zsófia Malmot, és ezzel egyidejűleg elszakadt a vállalat a cukorgyártól. A selypi Zsófia Malom napjainkban is üzemel. Irattári rendszer, kutatási mód A vállalat iratanyaga az 1953. évi iratselejtezés után került a levéltárba a selypi malom padlásáról, ahol jelentős része elkallódott. Az 1945 előtti iratok a cukorgyár udvarán bombázás következtében megsemmisültek. A korai időszakra (1921-1936) jóformán nem maradt irat a telepengedélyen kívül. A meglévő iratanyag fele az mind az 1936-1949 közti időkből való, s nem más, mint levelezés a Magyar Cukoripar Rt. és a malom üzemvezetősége között. A malom irányítását helyben 1936-tól az államosításig az üzemvezetőség látta el, amelyet a cégvezető egyszemélyben irányított. A levéltárban őrzött malomiratokból kiderül, hogy az üzemben az államosításig nem iktatták az iratokat, iktatókönyv ezért nem maradt fenn. A beérkezett és válaszul elküldött leveleket cégenként, 9 1 BENCZE G.-KOROKNAI Á„ 1989. 61. 9 2 BENCZE G.-KOROKNAI Á„ 1989. 62.
