Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
62 külön vált és Zsófia Malom Rt. néven 1936. december 31-ig önállóan működött, majd beolvadt az anyavállalatba, a Selypi Cukorgyár Rt-be. 8 5 A melléküzemágakat kiegészítette az 1894-ben alapított Selypi Agyagipari Rt. téglagyára. 86 Előzményekhez tartozik, hogy Selyp pusztán álló régi uradalmi téglaégetőt Schosbergerék 1881-ben átépítették. Ez a téglagyár 1890-ben tűzvész áldozatául esett. Ennek pótlására 1 millió korona alaptőkével a cukorgyár területén felépítették a Selypi Agyagipari Rt. téglagyárát. A melléküzemekhez kapcsolódott még 2 uradalmi kőbánya az akkori Pernyepusztán. A cukorgyár alapításakor 400 férfi állt munkába, majd a nyerscukor és homokcukorgyártás kezdeteikor már 600-700 fő, 1905-től, mikortól a fínomítványokat is elkezdték gyártani, az átlagos üzemi létszám kampányonként kb. 1000 ember volt. A gyár tulajdonosai a végleges állományú tisztviselők és munkások számára lakásokat építettek. 1899-ben elkészült a munkásotthon, 1890-től működött a selypi kolónián a kantin, ahol étkezde volt a nőtlen tisztviselők és szakmunkások részére. A gyári vízgyűjtő tavon 1914-ig strandfürdő és csónakház létesült. 1890-től a lakótelepen osztatlan iskola épült és működött. 8 7 A selypi cukorgyár üzeme az I. világháború után is jövedelmező volt. 1921-ben a Selypi Cukorgyár Rt. 3000 db részvényéből 2188 db közvetlen a Schosberger testvérek, a többi a közeli rokonság kezében volt. A gyárban a háború után Schosbergerék Selypen nagyobb műszaki beruházásokat nem végeztek, úgymond állagmegóvásra törekedtek. Emellett 1921-ben vasöntő műhelyt és új tűzoltószertárt létesítettek, 1924-ben a vízellátás javítása végett a Zagyván új zsilipet építettek és bővítették a gyári csatornarendszert is. A háború utáni inflációs évek, amelyek azzal a reménnyel kecsegtettek, hogy a meglévő vagyont meg lehet sokszorozni, a Schosberger testvéreket felelőtlen tőzsdei spekulációkra ösztönözték. A kétes kimenetelű tőzsdei ügyletekbe belebukott a család, és viharos gyorsasággal anyagilag tönkrement. 1926-ban el kellett adni a selypi cukorgyárat, az érdekeltségébe^tartozó Zsófia Malmot és a gyári tulajdont képező budapesti ingatlant. Valamennyit a Magyar Általános Hitelbank legnagyobb cukoripari érdekköri vállalata a Magyar Cukoripari Rt. vette meg mintegy 100 milliárd koronáért. A Schosberger család ezzel a csőddel kivonult az ipari életből. Nem a vállalataikat, hanem a birtokaikat mentették, amelyre támaszkodva őrizhették a megszerzett és csorbult társadalmi pozícióikat. A selypi cukorgyárral annyi kapcsolatuk maradt azért, hogy a cukorrépát továbbra is ők termelték a gyár számára saját birtokaikon. A selypi gyár felvásárlása kapcsán a régi családi részvénytársaság vezetésében jelentős változások történtek. A gyár a hitelbank 75 érdekköri vállalatának egyike lett. Ellenőrzését és pénzkezelését a Magyar Cukoripari Rt-re bízták. 8 8 A Selypi Cukorgyár Rt. formális önállóságát ugyan még megtartotta, mint ahogy formálisan Schosberger Rezső is a vállalat elnöke maradt. Viszont a vállalat nem volt többé független, ugyanis a Hitelbank ellenőrzése alá került. A Selypi Cukorgyár Rt. különválása 1939. június 17-én történt meg, amikor a Hitelbank a vállalatot a racionális üzemszervezés indokával beolvasztotta a Magyar Cukoripari Rt-be. Az átvétel nem tőkeemeléssel, hanem selypi részvények megsemmisítésével járt. Ezt megelőzően az 1936. december 30-i rendkívüli közgyűlés határozott a Zsófia Malom Rt. egyesítéséről a Selypi Cukorgyár Rt-vel. A malom részvényeit ekkor semmisítették meg. A malomüzlet bekebelezésével a gyár alapszabályait az erőtakarmányok, a konzervgyártás, a gabonaneműek és a hüvelyesek őrlési profiljával kibővítették. A Magyar Cukoripari Rt. irányítása alá került selypi cukorgyár az 1920-as években - minden korábbi fejlesztés ellenére - műszakilag nem tartozott az élvonalbeli gyárak közé. Az új tulajdonosnak ezért élemi érdeke volt, főként a gyári fajlagos termelési költségek csökkentése végett, a korszerűsítés. Ezért 1928-ban új turbinaház épült, ugyanezen évben meghosszabbították a gyári épületet is. Átépült a korábbi répamosó, bővült mészkemence üzeme is. A gyárbővítés maga után vonta a kazánbővítést. Ez a folyamatos modernizálás 1938-ig tartott. A Magyar Cukoripari Rt. selypi gyára az 1940-es évek elején napi 150-200 vagon répa feldolgozására, illetve napi 300 tonna finomított cukor előállítására volt képes. 8 9 A II. világháború éveiben az üzem normális menetét szén- és répahiányból adódó gondok sújtották. Ezt tetézték még a katonai behívások következtében keletkezett munkaerő hiányából fakadó nehézségek. A zsidótörvények miatt fontos alkalmazottaktól kellett megválni, és a munkáslétszám is visszaesett, különösen 1944-re. 1944. november 15-16-án a katonai tevékenység következtében leállt a selypi gyár. A háborús események idején német csapatok vonultak az üzembe, akik felgyújtották az anyagraktárt, megrongálták a turbinaház főkapcsolóját, és kocsiszámra hordták, dézsmálták a cukrot. 8 5 BENCZE G.-KOROKNAI Á„ 1989. 32-34. 8 6 BENCZE G.-KOROKNAI Á„ 1989. 24., 34. 8 7 BENCZE G.-KOROKNAI Á„ 1989. 46. 8 8 BENCZE G.-KOROKNAI Á„ 1989. 60-61. 8 9 BENCZE G.-KOROKNAI Á„ 1989. 63.
