Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
43 egyébként helyreállítható károkat sokszorosan felülmúlták azonban a Szovjetunióba meginduló, ún. jóvátételi szállítások, s ehhez kapcsolódva 1946. január 5-én elrendelték az erőmű leszerelését. A ME gépeit, berendezései leszerelését ellenőrző szovjet bizottság (azaz a Magyarországi Szállítások Hivatala) követeléseinek nyomán az erőmű üzemképtelenné vált. 1945 után megváltozott a ME építés irányítása is. A központ előbb Budapest főváros üzemfejlesztési, majd építési osztálya felügyelete alá került. Ezzel egyidejűleg kettős irányítás alá kerültek az erőmű Lőrinciben működő szervei, egyrészt a BSZEM Mátravidéki Erőmű Építésvezetősége, másrészt a ME üzemi bizottsága irányítja a vállalkozást. 1946 nyarán hozott kormányintézkedés eredményeként végül is 1947-ben megkezdte az erőmű újjáépítését a Mátravidéki Erőmű és Bányaépítészeti Rt. mely önálló részvénytársaságként alakult. Ez a vállalat végzi 1948-1949-ben is a további építési-szerelési munkákat. A legfontosabb berendezéseket az újjáépítéshez a Ganz- és a Láng Gépgyár szállították, elősegítve ezzel azt, hogy 1945 utáni Magyarországon az első új erőmű üzeme meginduljon. 1949. július 15-én begyújtották az első elkészült kazánt, és a fejlesztett gőz még e napon megforgatta a turbinát. A ME üzemszerű villamos energia termelése - megfelelő védelmi próbák, villamos berendezések beállítása, hálózatra kapcsolása stb. után - 1949. július 25-én megkezdődhetett. A Mátravidéki Erőművet 1969 után megszüntették, miután az ország energetikai ellátására Visontán felépítették és üzembe helyezték az új erőművet. Irattári rendszer, kutatási mód A Mátravidéki Erőműre vonatkozó fennmaradt iratok az Erőmű Tervező- és Építő Iroda, majd ennek jogutódja, az Erőmű Beruházási Vállalat levéltárából kerültek be a Heves Megyei Levéltárba az 1950-es évek elején. Az erőmű levelezési anyagát 1952-ben átrakták gyorsfüzős irattartókba. Az iktatott levelezés egykor folyószámos iktatást nyert. Az iktatott iratokat az irattárban nem az iktatószámok sorrendjében, hanem tárgyi csoportosítás alapján A., E., K., R., S., V. jelű, gyorsfüzős irattartó levélrendezőkbe rakták le, mindegyik nagybetűs rendezőt a szükség szerint arab számokkal törték. Például: A/11: gyári épületek fűtése, A/12: irodák, irodagépek, A/13: az erőmű építése. Egy iratrendező nem egy évfolyamnak, hanem az egész 1941-1950. évi sorozatnak azonos tárgykörű ügydarabjait tartalmazta. Egy irattartón belül évek szerint, majd ezeken belül iktatószámok növekvő sorrendjében következtek az iratok. Az iratok többi része csomójegyzékelés alkalmával nyerte el későbbi irattári rendszerét, mesterséges tárgyú csoportosítás alapján. A fennmaradt iratanyag kis része levelezés, a nagyobb, döntő hányada az 1940-1944 közti erőműépítés, valamint az 1947-1949 közti erőmű újjáépítésének irataiból tevődik össze. Az erőmű iratainak középszintű rendezési munkálatai során a fent említett korábbi őrzési rendet megszüntettük két ok miatt. Az egyik: az anyag kutathatóvá tétele végett, a másik, hogy eleget tudjunk tenni az ipari fondok rendezéséhez készített elvi útmutató rendelkezéseinek. A rendezés során, tekintettel arra, hogy az erőmű iratai döntő többségükben az építkezésre vonatkozó iratok, rendezési elvként figyelembe vehettük volna a Mátravidéki Erőmű létesítésének technológiai, kiviteli sorrendjét. Ezt a meggondolást nem terjesztettük ki az egész vállalatra, hanem csupán a műszaki osztály iratainak rendezésekor vettük figyelembe. A rendezésnél alapul vettük az „ Útmutató a tanácsi levéltárakban őrzött gazdasági iratanyag rendezéséhez" c. összeállított ajánlást. Miután az egész nagyberuházás nem egy önálló gazdasági kezdeményezés, hanem a BSZEM vállalkozása villamos üzemének bővítése céljából, ezért a fennmaradt iratokat az erőmű-létesítés felsőszintű irányításához igazodva tárgyi csoportokba soroltuk. így: Budapest Polgármesteri Hivatal, Budapest Székesfőváros Elektromos Müvei, Mátravidéki Erőmű Építésvezetősége, továbbá ezen belül műszaki-, személyzeti-, munka- és bérosztály, könyvelőség. A középszintű rendezés eredményeként a korábban áttekinthetetlen erőműépítés menete, irányítása kutathatóvá lett. A kutatók figyelmét szeretnénk felhívni arra, miután az erőmű létesítésének a története szorosan összefonódott a centrálénak folyamatosan tüzelőanyagot szállító Mátravidéki Szénbányák Rt. nagyarányú fejlesztésével, ezért vizsgálódásuk során legyenek figyelemmel a fenti bányavállalatnak a XI-3-as, valamint a jogutódjának, a Petőfibánya Nemzeti Vállalatnak a XXIX-2-es, valamint a Petőfibánya Nemzeti Vállalat Beruházási Irodájának a XXIX3-as fondban található anyagaira is. A Mátravidéki Erőmű államosítás után keletkezett iratai részben a Heves Megyei Levéltár XXIX-5-ös fondjában találhatók, részben a Magyar Országos Levéltárban. Egy utóbb hozott rendelkezés során e nagyvállalatot országos jelentőségű üzemnek minősítve, iratainak felügyeletét és őrzését az Új Magyar Központi Levéltár illetékességi körébe utalták. Az ide beszállított iratokat azért találjuk a Magyar Országos Levéltárban, mert 1992-ben törvényi úton egyesítették az Új Magyar Központi Levéltárral. A MOL-ban a Központi Gazdasági Levéltár iratai közt a Mátravidéki Erőmű építésének 19411943 közti időszakára 6 ifm iratanyagot őriznek. 5 2 Budapest Főváros Levéltárában a Röck István INCZE M.-JENEI K.-SÁRKÖZI Z„ 1960. II. 16.
