Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)

Takarékpénztárak

104 XI-252 Egri Takarékpénztár Rt. iratai 1869-1935 Történeti áttekintés A város harmadik hitelintézetének (az első a XVIII. századi alapítású Egyházmegyei Ájtatos Alapítványok, a második az 1846-ban alakult a Hevesmegyei Takarékpénztár Rt.) a létrehozatalában Schwarcz István egri gőzmalom- és bőrgyártulajdonosmellett Décsy Mór vállalkozó bábáskodott.

19

3 Ennek az egri hitelintézetnek a szervezeti jogelődje az Egri Önsegélyező Egylet, amely 1869. október 16-án alakult meg, s ideiglenes elnöke Csiky Sándor volt.

19

4 Az egylet alapszabályait 1870. április 25-én hagyta jóvá a Földművelési, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.

19

5 Az Egri Önsegélyző Egylet 1870. július 18-án nyitotta meg a hitelintézetet Eger, Széchenyi u. 191." számú házban.

19

6 Kezdetben az Egri Önsegélyező Egylet a banki műveletek közül kölcsönt folyósított, váltó- és zálogüzletet bonyolított. Majd ez az Egri Önsegélyező Egylet az 1876. április 30-án tartott alakuló ülésen részvénytársasággá alakult át. Ez időtől vette fel az Egri Takarékpénztár Rt. nevet. Az önsegélyező egylet átalakulását takarékpénztár részvénytársasággá az 1875. évi XXXVII. törvénycikk rendelkezései tették lehetővé. Formailag az önsegélyező egylet 1876. június 30-ig létezett, mivel az Egri Takarékpénztár Rt-t csak 1876. június 20-án jegyezték be az egri kir. törvényszéken a kereskedelmi és társas cégek jegyzékébe. A takarékpénztár élén állt az: elnök, egy 12 tagú igazgatóság és egy 3 tagú felügyelő bizottság. Az Egri Takarékpénztár Rt. vagyona 1906-ban már 250 000 korona alaptőkéből állt, míg a betétállomány 1 657 983,52 koronát tett ki. Ez az alaptőke 2500 db 100 koronás részvényből állt. 1920-ban már 1 millió korona volt az alaptőke, míg a tartaléktőke 1 700 000 koronára rúgott, s éves forgalma 170 millió korona volt, míg a cég összes alkalmazotti létszáma 10 főből állt.

19

7 Az új pénznem, a pengő bevezetésekor, az 1926. március 14-i felértékelésnél a takarékpénztár alaptőkéjét 50 000 pengőben állapították meg, amely 2000 db 25 pengő névértékű részvényre oszlott. A két világháború között az Egri Takarékpénztár Rt. a Pénzintézeti Központ és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének a tagja volt. Az 1929-33-as világgazdasági válságból kikerült a pénzintézet, de a megváltozott gazdasági helyzetben - 1934-1936 között - fuzionált a tőkeerősebb Hevesmegyei Takarékpénztár Rt-vel. Gyakorlatilag 1935-től az Egri Takarékpénztár Rt. mint önálló hitelintézet megszűnt létezni.

19

8 1936. augusztus 3-án tartott közgyűlésen döntöttek arról, hogy az Egri Takarékpénztár Rt. beolvad a Hevesmegyei Takarékpénztár Rt-be. Az egyesüléssel az Egri Takarékpénztár ingatlanai telekkönyvileg is átkerültek a Hevesmegyei Takarékpénztár tulajdonába.

19

9 Irattári rendszer és kutatási mód Ennek a viszonylag kis hitelintézetnek 66 éves működése során keletkezett irataiból alig került be 2 doboznyi irat, és sajnos ebből a kevés anyagból az eredeti irattári rendszer nem rekonstruálható. Az iratok középszintű rendezésekor tematikusan szétválasztottuk az anyagot közgyűlési, igazgatósági és könyvelőségi egységekre. Ezt kívánta a hitelintézet részvénytársasági formája, és a gazdasági szervek rendezéshez készített útmutató ajánlása is. Viszonylag jó anyag található a takarékpénztár szervezeti jogelődjére, az Egri Önsegélyező Egyletre. A közgyűlési iratok 1878-1901 közti időből hiányosan maradtak meg, míg az igazgatósági ülések jegyzőkönyveiből az 1879-1935 közötti időszakból teljes sor bekerült a ievéltárba. A mérlegiratok is elérhetők ebben az anyagban az 1877~1908 közötti időszakra. Az iratok a középszintű rendezés után is darabonkénti átnézéssel kutathatók. Az Egri Önsegélyező Egylet megalakulására vonatkozó iratok találhatóak a IV-256/2/2400. 1870. jelzet alatt az alispáni iratok között. További iratok találhatók erre a pénzintézetre a jogutód, vagyis a Hevesmegyei Takarékpénztár Rt. iratai között a XI-254-es fondban. 19

2 CSIFFÁRY G„ 1996. 80. 19

3 Eger, 1869. VII. 15. 220. 19

4 Eger, 1869. X. 24. 325-326. 19

5 Eger, 1871. VIII. 17. 266-267. 19

6 Eger, 1870. VII. 14. 225-226. 19

7 Nagy Magyar Compass, 1928-1929.1. 295. 19

8 KALLÓS J„ 1942-43.

1—II. 417. 19

9 KALLÓS J„ 1942-1943.

1—II. 417.