Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bankok
96 XI-202 Gyöngyösi Forgalmi Bank Rt. iratai 1927 Történeti áttekintés A részvénytársaság 1907-ben alakult a Gyöngyösi Takarék és Hitelintézet és a Heves Megyei Általános Bank Rt. alapításaként. Megalakuláskor az alaptökéje 5000 db 100 koronás bemutatóra szóló részvényből állt, ahol 1 részvény 1 szavazatot ért. A bank székhelye Gyöngyösön a Postapalota épületében volt. Alaptőkéjét 1911-ben 3000 db új részvény kibocsátásával 800 000 koronára emelték. 1916-ban 1 millióra, 1920-ban 2 millióra, majd 4 millióra tornázták fel az alaptőkéjét. 1923. március 25-én már 20 millióra, majd 1923 decemberében 23 millióra növelték az alaptőkét. A pengő bevezetése kapcsán - 1926. április 26-án - a bank alaptőkéjét 431 250 pengőben állapították meg, és a részvényeket 4:1 arányban 15 pengősre vonták össze úgy, hogy az alaptőkéje 28 750 db 15 pengő névértékű részvényből állt. 1926. június 30-án az alaptőkét 750 000 pengőre, majd 1928. március 26-án 862 500 pengőre emelték fel. Utóbb az emelést a részvények 20:3-as arányú összevonásával érték el úgy, hogy a részvénytulajdonosok csak ez alkalommal 8 pengőt fizettek be egy darab új részvényért, miközben 7 pengőt (4,50+2,50 pengő arányban) a tőketartalékokból, illetve a rendes tartalékból egészítették ki, illetve fizették be. 1928. március 26-tól 75 000 db új 15 pengő névértékű részvényből állt az alaptőke. 17 1 1942-től az alaptőke 460 000 pengőt tett ki. ' A Gyöngyösi Forgalmi Bank tevékenysége során - 1908-ban - megalapította a Polgár Sándor Fajszőlő Uradalom Rt. Heves céget, valamint a Heves-Csányi Uradalmi Szőlőtelep Rt-t. Egyébként 1926-ban a bank magába olvasztotta a Polgár Sándor Fajszőlő Uradalom Rt-t. 17 2 A bankalapítást követően a fenti szőlőtelepek létrehozatalán kívül a hitelintézet többirányú gazdasági tevékenységbe fogott. így gőzeke vállalatot létesített, amely elvállalt sekély- és mélyszántást, szőlő alá történő rigolírozást. Előbb Boconádon, majd néhány évvel később Szajlán bérgazdaságot hozott létre. Ezen kívül megalakította az ún. borosztályt, amely különböző fajtájú és minőségű borok adásvételét bonyolította. Létesített ezen kívül ún. cementhordó építési osztályt, amely üveggel bélelt vasbeton hordókat, tartályokat készített saját gyártási eljárása szerint bor-, sör-, szesz-, olaj- és petróleum tárolásához. Keresedelmi osztályt is alakított, amely elvállalta modern pincék és présházak tervezését és kivitelezését is. 17 3 1935-ben a Gyöngyösön fennálló három bank (a Magyar Nemzeti Bank Gyöngyösi Fiókja, a Gyöngyösi Bank Rt.) mellett a Gyöngyösi Forgalmi Bank Rt. a legerősebb hitelintézetek egyike, mely tagja volt a Pénzintézeti Központnak és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TEBE) is. Ez időben a fővárosi bankok közül a Magyar Jelzálog- és Hitelbankkal, valamint a Magyar Agrárés Járadékbankkal állt szoros kapcsolatban. 1942-ben a pénzügyi kompasz adatai szerint felszámolás alatt állt. A Gyöngyösi Forgalmi Bank Rt. 1942. december 14-i legutolsó közgyűlésen a felszámoló bizottság jelentését tudomásul véve kimondta határozatában a cég felszámolását. A felszámolás befejezésekor mutatkozó vesztesége 431 139,24 pengő, az alaptőkéje 460 000 pengő volt. A maradék 29 900 pengő készpénzvagyonról úgy határoztak, hogy az 57 500 db 8 pengő névértékű részvényre darabonként 52 fillért fizetnek 1943. január 1-től a részvények beszolgáltatása és megsemmisítése ellenében. 17 4 Az adatok szerint a bank csődbe került, ez vezetett el a jogutód nélküli felszámolásához. Raktári jegyzék Könyvelőség iratai 1. Üzleti jelentés és zárszámadás 1927 Terjedelem: 1 doboz = 0,12 ifm KALLÓS J„ 1929-30. I—II. 400. LADÁNYIM., 1936. 123. Gyöngyösi Kalendárium, 1917. Üzleti reklám. HML. VII-4/99. Cégbírósági iratok.
