Dézsmajegyzékek 1. Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1548 - Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1981)
Kishevesi kerület, gabona- és méhdézsma
JEGYZETEK 1) v , A* összeírok "ff" rövidítéssel jelöltek, s a jegyzek rovatainak beosztása alapjan ez bizonyara "fruguis falcatura"-t jelentett, A falcatura-falcastrum mint mérőszám a kaszás aratással volt ösz- szefüggésben. A kaszált gabonát nem szedték kévékbe, s jobb híján nem is naturális formában tizedelték, hanem 1 falcatura terület után 12 dénár megváltási díjat számoltak fel. Ez a pénzösszeg független volt attól, hogy őszi vagy tavaszi gabonáról volt szó, A váltságdíjak a falvak összegzéseinél olvashatók. 2) Az arpa falcaturainak szama "fa" rövidites után következett az egyes tizedfizetőknél. Dézsmálása ugyanúgy történt mint a kaszált őszi gabonánál; lásd az 1. sz. jegyzetet, 3) , , Ezt a megváltási kulcsot biztosan következtethetjük a dézsmakerület összegzéséből. 4) A decimátorok megjegyzése: asztagrakó (structor acervi). Az asztagrakókat a jelek szerint saját tizedük illette meg fizetségül; vö, a falu összegzésével. A kaszált árpa falcatura-számaihoz írt "equos" megjegyzések arra utalnak, hogy ezeket a dézsma- mennyiségeket valamilyen lovakkal — talán a dézsmásokéval — etették meg. Bánhalma falu jegyzékén ugyanis kiolvasható a bővebb "equos consumpserent" szöveg. (Lásd a 26, sz, jegyzetet!) — Természetesen amit a lovak megettek, annak pénzbeli megváltására mér nem kerülhetett sor. Ezért a dézsma- szedők a helyben elfogyasztott árpa falcaturáit, ill. azok váltságdíjait kihagyták az összegzésekből. Mi a táblázatainkban a falcaturákat a megetetett részekkel együtt közöljük, a megváltási summákat viszont, híven a valósághoz, azok nélkül. 6) , A dezsmasok megjegyzése: "quarta plebani", ti, e jobbágyok tizedeiből elégítettek ti közvetlenül a negyedre jogosult plébánosokat. Pontosabban csak gabonatizedre utaltak, azon belül is többnyire csak az őszi gabonára, (Az árpát ilyen módon csak Tiszagyendán, Tiszabőn és Szenttamáson rendelték a quartába.) A pénzben megváltott tizedekből — kereszténypénz, méhraj- és falcaturaváltság — kiadott quarta csak az egész tizedkerület összesítésében került kimutatásra. Ezeknek még a falvarkén- ti megoszlásáról sincsenek információink. Néhány faluban (Tiszaszentimre, Kunhegyes, Tiszabura, Ti- szagyenda) ugyan szokatlan módon egyénenként utaltak a quartába kereszténypénzt is, de a falvak összes quartájának kimutatásakor ezeket már- nem summázták az összeírok, — Egy-egy falu teljes quartájá egyébként a gabonát illetően sem mindig egyezik a "quarta plebani" jelzésű falulakók tizedeinek összegével (pl. Tiszaabádon, Kunhegyesen, Tiszagyendán, Túrpásztón). Ez a pontatlanság itt a kishevesi districtusban a megszokottnál jóval elterjedtebb, — A quartá-nak nevezett összegek valójában a legtöbb helységnél csak nyolcadát tették a tizednek, azaz octavá-k voltak. Sőt előfordult (Bánhalmán), hogy még annyit sem. Valódi negyedet számítottak viszont Kenderesen. A dézsmaszedők csak Tiszaszentimrével együtt összegezték. 8) Chwka alakról maguk az összeírok javítottak at, 9) A dezsmasok csak Szentgyörggyel együtt összegeztek. 10) A jegyzek eredeti summazata szerint a méhrajok váltságösszege 13 dénár lenne. 11) Lásd a fc. sz. jegyzetet! 12) ,, Ezt egy falcaturaert fizettek, mert Szentgyörgyön két o,5 falcaturat a lovak ettek meg: vö. az 5« sz. jegyzettel! 13) A decimátorok itt csak a kereszténypénzt summázták. A gabonát és a méhrajokat Tiszaabáddal és Tisza- szalókkal együtt, Abádnál adták össze. 14) , , Az összeírok csak Tiszaderzzsel es Tiszaszalokkal együtt summázták. 15) , , „ , , A decimátorok összeadása, az őszi gabonánál: 183,5 kalangya - 55®5 keve. Eltérő eredményük oka, hogy a 25, sz. tizedfizetőnél 12 kévét, melyet az 1 kalangya felett szedtek, kihagytak a számításból, — Az árpát, a méhrajokat és a kereszténypénzt az összeírok Tiszaderzs és Tíszaszalók nélkül summázták.
