Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Tisztviselői adattár (1681–)1687–2000
TISZTVISELŐI ADATTÁR (1681 ) 1687 2000 tétjük az adattárban. Az 1990 és 2000 közötti időszak esetében a megyei vezetőknél - mutatis mutandis - a megelőző negyven év alapelveit követtük, de a 2000. évig a megyénél sem kisebb, sem nagyobb közigazgatási egység tisztviselőivel nem számoltunk. A megyei archontológiáknál alapkérdés, hogy milyen tisztviselői, illetve alkalmazotti szintet foglalnak magukba, s a fentebb írottakból következően erre nem könnyű egységes „receptet” alkalmazni. Annál is kevésbé, mert eddig kevés hasonló mű keletkezett, mindenesetre közülük a legátfogóbb kétségkívül a „Zala megye történeti archontológiája 1138-2000" című munkálat, ezért sok szempontból ezt mintaadónak tekintettük. Bár a „Bevezetés"-ben említett okoknál fogva nem lehetett célunk e kötet időbeli kiterjedésének követése, és nem készítettünk minden egyes korszakhoz összefoglaló hivataltörténeti tanulmányokat sem, ugyanakkor (azaz nemcsak prozopográfíai tekintetben) az adattárban igyekeztünk a (vár)megyei tisztviselőknek és alkalmazottaknak a Zala megyei kiadványban szereplőknél valamivel tágabb körének bemutatására. Természetesen a mi anyaggyűjtésünk sem terjedt ki a segéd- és szolgaszemélyzetre, de a korábban említett vármegyei hadbiztosokra és csendbiztosokra, a kora újkorban növekvő számú seborvosra, bábára-szülésznőre, az 1872 után egyre több polgári szakfeladatot ellátó biztosokra, továbbá az iratkezelők élvonalának (pl. fogalmazók, díjnokok, egyes írnokok) 1849 utáni megjelenésére már figyelmet fordítottunk. Ezzel az volt a célunk, hogy kézzelfoghatóan érzékeltessük a megyei apparátus közigazgatási, illetve szakmai differenciálódásának időbeli folyamatát, valamint egyes korszakok új, illetve egyedi jellegzetességeit, például a neoabszolutizmus sajátos hivatalnokrendszeréről vagy a Tanácsköztársaság idejének - szerintünk is anorganikus, de egykor mégis csak létezett - megyei struktúrájáról. Sőt: nem tekintettünk el a (vármegyére hatást gyakorló magasabb közigazgatási és/vagy területi szintű állami tisztségviselők közlésétől sem, mert ezzel azt a látszatot erősítettük volna, mintha a megye bármilyen központi állam- szervezettől független, öntörvényű utat bejáró igazgatási struktúra lett volna. A „Tisztviselői adattár” technikai összeállításánál a Zala megyei archon- tológiai kiadványt tekintettük mintának, egyrészt azért, mert alapelveivel egyetértünk, másrészt azért is, mert szerencsés lenne, ha az ezt követő hasonló vállalkozások csak komoly indokok esetében térnének el egymástól. Mindenekelőtt tehát Heves megyében is fő célunk volt, hogy az adott tisztségeknek egyes személyek általi betöltési idejét a lehető legpontosabban adjuk meg, mely a legmagasabb rangú tisztségviselők esetében már a 17. századtól napra pontos megjelölés(eke)t is lehetővé tett. Kezdő dátumnak a felmerülő több lehetőség közül mi is a megválasztás, illetve a beiktatás/kinevezés időpontját, záró dátumnak pedig a leköszönés, a lemondás, az áthelyezés, esetleg az elhalálozás tényleges terminusát adtuk meg. Ettől az elvtől való minden eltérést lábjegyzetben igyekeztünk közölni, s így jártunk el az országgyűlési követeknél és 70
