Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLY ÁK Telekesy István, telekesi és perbétei1215 egri püspök, örökös főispán 1633. augusztus 20-án született a Vas megyei Csömötén. Apja nemes telekesi és perbétei Telekesy Ferenc, anyja Homuszi Éva volt. Sopronban nevelkedett, majd a nagyszombati papnevelő intézetbe és a bécsi Pázmáneumba került. 1657 novemberétől Rómában, a Collegium Germa- nicum Hungaricumban tanult, ott szentelték pappá 1660. május 1-jén. Először Rozsnyón, Hárskúton, majd Sárváron teljesített lelkipásztori szolgálatot. Gróf Nádasdy Ferenc 1667. január 28-án pápóci perjellé nevezte ki, s Telekesy kedvéért ezt a javadalmat egyesítette a sárvári plébániával. Széchenyi György püspök jóvoltából 1673-ban győri kanonok, 1684-ben püspöki helynök, 1686. december 10-től tihanyi apát lett. Győri tartózkodása idején írta meg az egyházmegye történetét „Noé bárkája ” címmel. 1689. december 29-én került a Csanádi püspöki székbe, amelyet a török miatt elfoglalni nem tudott, és a pápai megerősítés is csak 1696. augusztus 13-án született meg. 1697-ben érte az újabb kinevezés biszerei apáttá és aradi préposttá. Csanádi püspöksége teljes idejét Győrben töltötte, mint püspöki helynök. 1699. június 22-én győri nagyprépostként és vikáriusként nevezte ki az uralkodó egri püspökké - XI. Kelemen pápa 1702. július 31-én erősítette meg - elnyerve ezzel Heves és Külső-Szolnok vármegye főispáni tisztét is. Beiktatására 1700. augusztus 10-én került sor Egerben. Több mint 140 év után ez volt az első alkalom, hogy a főispán részt vett a közgyűlésen, sőt a beiktatása is ott történt. Az első főispán volt hosszú évtizedek után, aki állandóan megyéjében tartózkodott. A közgyűléseken személyesen elnökölt. Telekesyt a Magyar Kamara elvileg már püspöki birtokába is beiktatta, de ténylegesen a török kor előtti javak egy része nem juthatott kezéhez. így - bár az ő nevéhez fűződik a püspökségi jogbiztosító iratok gyűjtésének kezdete a levéltárban, s ezzel megalapozta a gazdasági hátteret képező birtokok és a dézsma- jövedelem visszaszerzését - Telekesy mégis szinte saját pénzén indította el az egri egyházmegye újjászervezését. Főpásztorként mindenekelőtt összeírást készíttetett az egyházmegye templomairól és papi ellátottságáról. Fő törekvése a paphiány csökkentése volt egyházmegyéjében, amit a papképzéssel próbált elérni. 1705-ben nyitotta meg az egri papnevelő intézetet, biztosította a működéséhez szükséges jövedelmeket. A szegény nemes ifjak számára konviktust hozott létre. Szívügyének tekintette az iskolák sorsát. Munkássága másik főiránya a 1215 Fallenbüchl 1994. 81. p.; Juhász 120-126. p.; Koncz 234-237. p.; MKL 13:760-761. p.; Nagy 7:77. p.: debrétei; Sugár 371-393. p.; Szederkényi 4:70. p., 136. p.; Szinnyei 13:1394-1396. h.; Biszere (vagy Biszeréd, Bisztra) monostor Aradtól DK-re, a Maros bal partján; HML IV-l/a 11. rsz. 508-510. p., 13. rsz. 586. p.; HML XII-3/a Jogbiztosító okmánykönyvek 1-6. rsz. 568
