Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK Szabó Gyula, dr.1196 alispán Sajószentpéteren született 1897. szeptember 4-én. Születési neve Szabó Gyula Alajos. Apja Szabó Alajos római katolikus kántortanító, anyja Nahóczky Klára volt. Középiskoláit 1908-tól 1912-ig a Miskolci Királyi Katolikus Főgimnáziumban tandíjmentesen, a jogot a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol államtudományi államvizsgát tett. Első két gimnáziumi évében a Bük-Sebe-féle alapítvány jutalmában részesült. Az I. világháború alatt hat hónapig volt tüzér az olasz harctéren. 1918-ban zászlósként szerelt le. Tulajdonosa volt a bronz vitézségi éremnek és a Károly- csapatkeresztnek. Kompolti lakosként kezdte meg hivatali pályáját Heves vármegye szolgálatában. Az 1918. év folyamán közigazgatási irodai segédtiszt, 1920 tájától 1924-ig az Egri járás tűzrendészeti felügyelője volt. Közigazgatási gyakornokként 1924. január 14-én a vármegye központjába rendelték. Szeptember 23-án a törvényhatósági bizottság szolgabíróvá választotta, és egyidejűleg az Egri járásba helyezték. 1925 augusztusában föispáni titkár lett. Szeptember 22-én főszolgabíróvá Választották, s újra az egri járási főszolgabírói hivatalba osztották be, egyben felmentették föispáni titkári állásából. Mint egri főszolgabírót tisztségében 1929. november 26-án újraválasztották, s e tisztségét 16 éven keresztül látta el. 1941. szeptember 15-én törvényhatósági határozattal dr. Tömösváry János ellenében vármegyei főjegyzővé választották. 1943. március 1-jétől már valójában alispánhelyettes-föjegyzőként dolgozott, amit július 13-án belügyminiszteri megbízás is megerősített, majd július 25. napján a belügyminiszter alispánná nevezte ki. Nagy pompával rendezett beiktatását a megye hivatalos lapja tizenkét oldal terjedelemben ünnepelte. Két nappal később átvette a vármegye vezetését, és 28-án megkezdte hivatali működését. Tagja volt az egri gettó kijelölésére és ellenőrzésére alakult öt főből álló bizottságnak. 1944 novemberében elmenekült Egerből. Ekkor már a hivatalos ügyeket dr. Birinyi Ferenc alispán vitte. A Budapesten rejtőzködő Szabó Gyulát 1945. május 4-én rendőri őrizetbe vették, június 4-én előzetes letartóztatásba helyezték, majd 1946. március 8-án a 1196 Békássy 122. p.; Bölöny-Hubai 394. p.; HHL 1924. 12., 195. p., 1925. 178., 198., 202. p.; 1941. 178. p.; 1942. 28. p., 1943. 179., 180., 191-202. p. hivatkozva 47.876/1943. ül. B. M.; BAZML VIII-54. 11. rsz.; BAZML XXXIII-l/b 274. rsz. 139/1897.; BFL XXXIII/l/a Budapesti állami anyakönyvek másodpéldányai XII. kér. anyakönyvek 4621. köt. 1856/1973.; HML IV-402/a 80. rsz. hivatkozva 98/kgy.l932, 11.899/a. 1932.; HML IV-407/c 7. rsz. hivatkozva 14.097/a.l929., 18.887/a.l931., 648/a.l932.; HML IV-407/c 8. rsz. hivatkozva 18.634/a.l943.; HML XXV-5 7. rsz. 385/1947. 554
