Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLY ÁK Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi1116 főszolgabíró, árvaszéki elnök 1877. május 26-án Egerben született. Lófö székely családból származott, amely Csíkszentgyörgyön volt birtokos, s innen vette előnevét is. Felmenői több fontos hivatali posztot töltöttek be a megyében. Apja Mártonffy László, Heves vármegye tiszti főügyésze és alispán-helyettese (lásd: Mártonffy László alispánhelyettes), anyja nemes Támár Jolántha volt. Középiskoláit Egerben és Lőcsén végezte, ahol leérettségizett, majd az Egri Érseki Jogakadémián 1900-ban letette az államtudományi, azután 1917-ben a jogi államvizsgát. Ekkor már jogi értelemben önálló volt. Szölgyémy Annát vette feleségül. Hivatalnoki pályafutását Heves vármegyénél kezdte 1896. június 27-től a megyei főügyészi hivatalnál rendszeresített napidíjas kisegítő díjnokként, 1900. január 21-től tiszteletbeli vármegyei aljegyzőként. 1900. február 12. napján nevezték ki közigazgatási gyakornoknak. 1901. március 17-én megválasztották szolgabírónak, és először az Egri járásban dolgozott 1907 végéig. 1907. december 16-án a gyöngyösi járási főszolgabírói hivatalba helyezték, ahol 1915. április 24- ig volt szolgabíró. Akkor áthelyezték a Hatvani járásba helyettes főszolgabírói minőségben, azután a megyei törvényhatósági bizottság döntése alapján 1916. április 17-én a hatvani járási főszolgabírói székében váltotta elődjét. (Lásd: Zalesky Imre főszolgabíró.) Ez utóbbi tisztséget alig egy évig töltötte be, mert 1917 tavaszán sikeresen pályázott a vármegyei árvaszéki elnöki állásra. A kormány 1918. március 17-én az Országos Közélelmezési Hivatalhoz helyettes kormánybiztos osztályfőnökké nevezte ki. 1919. február közepén visszatért a megyéhez, s haláláig vármegyei árvaszéki elnökként tevékenykedett. A közigazgatás problémáival hivatalos állásán túlmenően tudományosan is foglalkozott. Számos ilyen irányú szakcikke mellett reformtervezetét a közigazgatási reform megalkotásánál is figyelembe vették. A jubiláris emlékérem és a Vöröskereszt érdemrend tulajdonosa volt. 1899-től az alábbi lapokban jelentek meg társadalmi, közigazgatási és gyámügyi kérdéseket tárgyaló cikkei: Budapesti Hírlap, Egri Híradó, Egri Népújság, Egri Újság, Gyöngyösi Lapok, Gyöngyösi Újság, Hatvani Hírlap, Heves Vármegyei Gazdasági Egyesület Hivatalos Közlönye, Hevesvármegyei Lapok, Hevesvármegyei Hírlap, Hevesvármegyei Tűzrendészet, Községi Közlöny, Magyar Közigazgatás, Magyar Szó, Mátravidék, Pesti Napló. Önálló munkái jelentek meg a cselédkérdésről, a közigazgatás reformjáról, és írt az 1913-ban megje1116 Gulyás 18:599-600. h.; HA 57. p.; MLL 1930. 780. p.; Orosz 189. p.; HHL 1928. 13. p.; ,Művelt elit” felvétel; PIM MÉI ; HML IV-417 9.rsz. 1323. sz. letét; HML VIII-1 82., 83. rsz.; HML XXXHI-l/c 47. rsz. 492
