Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVI.SELŐI ÉLETPÁLYÁK politikai, nemzetgazdasági cikkeket írt. 1858-ban kezdeményezte a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület megalakulását. A Bach-korszak után, a vármegyei autonómia helyreállításakor - 1860. december 13-án - Heves és Külső-Szolnok vármegye főjegyzőjévé választották. De erről lemondott, mivel 1861 áprilisában a gyöngyöspatai kerület képviselője lett. Az országgyűlésen a Felirati Párthoz csatlakozott. 1865-ben újra elnyerte a képviselői mandátumot. Részt vett a Deák-párt megalakításában és a párt tagjaként a kiegyezési tárgyalásokban. A Deák-kör igazgatójává választották. Pártja háznagyi tisztséggel bízta meg, melyet ettől kezdve folyamatosan viselt. A kiegyezés után minden parlamenti ciklusban országgyűlési képviselő lett; 1875-ig a gyöngyöspatai választókerületben és a Deák-párt programjával, 1875-től a Szabadelvű Párt híveként és a gyöngyösi választókerületben, egészen 1889. május 7-én - Abbáziában bekövetkezett - haláláig. 1871-ben Gyöngyös díszpolgárának választották. Választmányi tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, elnöke a Hevesmegyei és Jászkerületi Lótenyésztési Bizottságnak, alapítója és elnöke az Első Magyar Gyapjúmosó Gyárnak, alapítója és választmányi tagja a Magyar Földhitelintézetnek. Aktív szerepet vállalt a Honvédsegélyző Országos Egyesületben, melynek alelnöke volt. Cikkei több hazai szakmai és politikai lapban jelentek meg. P. J. Kovács Bertalan1073 járási tanács vb-elnöke, járási hivatal elnöke 1922. augusztus 20-án született Tamaleleszen. Apja Kovács Bertalan földműves, anyja Balázs Rozália volt. 1949. augusztus 20-án kötött házasságot Horúczi Lídiával. Két gyermekük született. Polgári iskolai alaptanulmányok után 1947-ben elvégezte a községi közigazgatási tanfolyamot. 1967-ben szerzett tanári diplomát. 1946-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba, 1948-ban pedig a Magyar Kommunista Pártba, majd a Magyar Dolgozók Pártjába, végül MSZMP-tag lett. 1941. március 1-jétől közélelmezési kisegítő, 1942. március 1-jétől helyettes, október 30-tól végleges közigazgatási írnok, 1944. január 1-jétől elöljáró volt a tameleleszi elöljáróságon. 1946. augusztus 24-től Terpesen lett helyettes körjegyző, 1947. március 10-én helyettes segédjegyző, 1948. március 16-tól ismét helyettes körjegyző, 1949. október 21-től pedig körjegyző. A tanácsrendszer létrehozása után 1073 HMÖ irattára. Személyügyi iratok 206. dosszié; HML XV-41 148. rsz.; HML XXIII- 2/a 5. rsz.; HML XXIII-351/a 2. rsz. 1954. december 6-i rendkívüli ülés jegyzőkönyve; HML XXXIII-1/d 35. rsz. 11/1991. UB. 460
