Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLY ÁK Kóródy János1067 járási főjegyző, járási tanács vb-elnöke Nevét az iratokban Kórodi és Kóródi alakban is írták. 1903. május 23-án született a Gömör megyei Balogfalván. Apja Kóródy Imre, anyja Sári Terézia volt. 1937. június 3-án vette feleségül Füzesabonyban Bannert Máriát. Egy gyermekük született. 1928. július 3-ától gyakornok volt a Füzesabonyi Községi Elöljáróságon. Tényleges katonai szolgálatát 1931. június 20. és 1932. szeptember 17. között töltötte. Ezután az Egri Községi Közigazgatási Tanfolyamon tanult. Jegyzői oklevelét 1934. január 16-án kapta meg, és január 17-től máris községi jegyző volt Füzesabonyban. 1934. szeptember 21-től helyettes segédjegyző, majd 1937. január 8-tól segédjegyző lett Kisterenyén. 1941. június 10-étől Moholon, a Vajdaságban töltött be segédjegyzői állást. 1944. október 8-án újból Füzesabonyban lett jegyző. Ezt követően 1945. február 15-től előbb mint helyettes körjegyző, majd mint körjegyző működött Pétervásárán. 1946. július 20-án ideiglenesen megbízták a járási főjegyzői hivatal vezetésével. A főispán 1947. január 21-i határozatával megszüntette a járási főjegyzői megbízását (a szolgálatba dr. Loydl Istvánt helyezte vissza), és egyidejűleg visszarendelte eredeti szolgálati helyére, a pétervásárai körjegyzőséghez. 1947. március 10-én hirdették ki, hogy a főispán - mint községi jegyzőt - március 1-jén behelyettesítette a pétervásárai helyettes járási főjegyzői tisztségre. 1950. március 1-jétől ugyanitt járási főjegyző lett. 1950. augusztus 15-től a megalakult járási tanács elnökeként folytatta munkáját. A Heves Megyei Tanács 1950 novemberi határozatával nevezte ki a Pétervásárai Járási Tanács V. B. elnökének. Ezt a tisztséget 1952. szeptember 30-ig viselte. További életpályájáról nem kerültek elő forrásadatok. K. Gy.-K. M. Korompay Péter1068 egri püspök, örökös főispán 1633. június 24-én született a Pozsony megyei Nahácson. Filozófiát és szabad művészeteket (septem artes liberales) Nagyszombatban tanult, majd teológiát a bécsi Pázmáneumban. Pappá szentelése után előbb az egri, majd pedig a győri egyházmegyében volt lelkész. Hamarosan váci kanonok, majd 1653-ban váci püspöki helynök lett. 1654. november 14-én nyerte el a pozsonyi kanonokságot, 1656-ban már őrkanonok, 1661. április 21-én esztergomi kanonok és egyben komáromi föesperes lett. 1067 HHL 1947. 31. p.; HML XV-41 9. rsz. 299. dosszié, 149. rsz. 34., 154. rsz.; HML XXXIII-1/b 147. rsz. 1068 Sugár 359-361. p.; Szederkényi 3:314-316. p. 456
