Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK. 1949-ben a kommunista párt javaslatára egy éves bírói és ügyészi akadémiát végzett. Ezután az Igazságügyi Minisztérium Felügyeleti Főosztályára került osztály- vezető helyettesnek. A pártba 1950-ben lépett be, de később a kanadai párttagságát is elismerték (1940-től). 1954-től 1956-ig az MDP Heves Megyei Pártbizottságának főelőadójaként dolgozott. 1957 és 1958 között megyei főügyész helyettes volt. 1958. szeptember 15-én választották meg a Heves Megyei Tanács V. B. elnök- helyettesének. Ebből a funkciójából 1964. április 28-án mentették fel. 1964. május 1-jétől lett a Heves Megyei Vegyesipari Vállalat igazgatója. 1970-ben vizsgálatot folytatott ellene a megyei tanács oktatási és ipari osztálya a közötte és a vállalat műszaki vezetője közötti rossz munkakapcsolat miatt. Szigorú megrovásban részesítették. A városi pártbizottság ugyanezt a határozatot hozta ellene. 1957-ben Munkás-paraszt Hatalomért Emlékéremmel, 1969-ben Szocialista Hazáért Érdemrenddel ismerték el munkáját. 1983-ban hunyt el Egerben. K. M. Ivády Miklós, ivádi1046 főszolgabíró A család eredetére, felemelkedésükre a megyei birtokos nemességbe lásd: Ivády Gábor főszolgabíró. O volt Miklós apja, anyja Madarassy Mária, s 1830. november 21-én született Ivádon. Felesége Hertendy Hermina volt. Ivády Miklós jogi tanulmányokat folytatott nagyapjához és apjához hasonlóan, de rögtön azután nem lett vármegyei tisztségviselő. 1848. szeptember 25- én önkéntesként beállt az Egerben szerveződő 26. honvédzászlóaljba. Előbb tize- desi rangfokozatban szolgált, majd 1849. május 11-én hadnagyi beosztásban a 93. zászlóaljhoz kerül. Borosjenőnél tette le a fegyvert 1849. augusztus 22-én. Itt büntetésből kényszerrel besorozták a 3. gyalogezredbe, ahol 1852. szeptember 30-ig szolgált, mikor 500 forintért kiváltotta magát. A megyei honvédegyletnek tagja volt. Vármegyei tisztséget először a Bach-rendszer utáni rövid alkotmányos periódusban viselt. 1860. december 13-án a Mátrai járás alszolgabírójának választották. A Schmerling-provizórium időszakában visszavonult. 1867. április 30-tól a Mátrai járás főszolgabírója lett, és beosztását - szolgabírói titulussal - az 1872-1883 közötti járási átszervezések során is megtartotta. 1883. december 18-tól 1895. január 1046 Alkotmányos naptár 1868. 31-32. p.; MNZS Nemes családok 1:294-296. p.; Orosz 123-125. p.; Eger 1891. 392. p.; HmHK 1877. 143. p.; HmKL 1883. 161-164. p, 1895. 20. p.; HHL 1917. 34. p.; Bona 2005. 3237 rekord; HML IV-252 1. rsz. 20. p.; HML IV- 253 1. rsz. 11. p.; HML IV-402/a 2. rsz. 379. p., 13. rsz. 432. p., 14. rsz. 436. p.; MOL D 225 276. rsz. 97-100. p. 438
