Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTV IS ELŐ I ÉLETPÁLY ÁK járás második alszolgabírójának választották, mely mellett táblabírói címet is kapott. 1848. szeptember 15-én főszolgabíróvá lépett elő járásában. A szabadságharc leverése után nem vállalt szolgálatot. Az önkényuralmat felváltó ideiglenes alkotmányos időszakban, az 1860. december 13-án megalakult tisztikarban újra a Gyöngyösi járás főszolgabírója lett, majd 1861. július 8-tól Lipcsey Imre lemondásával megüresedett másodalispáni tisztet töltötte be a Schmerling- provizórium kezdetéig 1861. november 18-ig. A kiegyezést követően 1867. április 30-tól 1869. december 28-ig másod-, majd 1869. december 28. és 1881. május 8. - halála napja - között első alispánként fejezte be vármegyei pályafutását. Gyula nevű fia életútja nagy részében szintén Heves megyét szolgálta {lásd: Isaák Gyula, dr., főispán). P. J. Ivády Gábor, ivádi1043 főszolgabíró Tősgyökeres Heves megyei család, nevét Ivád községről kapta, ahol a középkortól fogva közbirtokos volt több hasonló nevű famíliával együtt. 1635. március 22-én kaptak újított nemeslevelet. Ivády János főszolgabíró {lásd: Ivády János főszolgabíró) és Mártoni Teréz fia, Gábor 1792. március 17-én született. Apjához hasonlóan elvégezte az egri jogakadémiát 1809-1811-ben. Birtoka csak Ivádon volt. Nevét 1814. január 11-én írták be először a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvbe, ekkor tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki a főispán. Tényleges hivatalt 1823. július 2-án kapott, szintén kinevezés útján: a Gyöngyösi járás másodal- szolgabírája lett, ahol már tíz éve dolgozott minden fizetség nélkül. Apja halála után - akinek megüresedett helyére Kovács József {lásd: Kovács József főszolgabíró) addigi alszolgabíró került - áthelyezték a Mátrai járásba 1824. január 27-én. Alszolgabírói tisztségéből még abban az évben december 3-án főszolgabíróvá választotta a közgyűlés. A következő választáson, 1828. április 15-én ugyanerre a hivatalra jelölték, de nem kapott bizalmat. Ezután az 1828-as nagy jelentőségű országos összeírás munkálataiban összeíró biztosként dolgozott Tolna megyében. Az 1837. november 6-án tartott tisztújításon pályázott utoljára a Mátrai járás főszolgabírói székére, eredménytelenül. Madarassy Máriát vette feleségül. Hét gyermekük közül Miklós és Albert negyvennyolcas hadnagyok, Miklós a kiegyezés után főszolgabíró is {lásd Ivády 1043 Orosz 123-125. p.; Udvardy 678-679. p.; HML IV-l/a 76. rsz. 19., 840. p., 85. rsz. 614. p., 86. rsz. 1., 904. p., 92. rsz. 392., 409^110. p., 116. rsz. 946. p.; HML IV-l/b 619-646. rsz.; IV-7/e 37-51. rsz. 436
