Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Rövidítések jegyzéke

TISZTVISELŐI ÉLETPÁLY ÁK

Fülöp István999 főispán

1888. szeptember 20-án született Hatvanban, középparaszti családban. Ragadványneve „kóla” volt. Apja Fülöp Albert, anyja Drahos Erzsébet volt. Feleségül Esztergomi Juliannát vette. Kettejük földörökségét maga is gyarapította, és azon gazdálkodott. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol megsebesült.

Rögtön a harmincas évek elején kapcsolatba került az újonnan alakult Független Kisgazda, Polgári és Agrárpárttal. Szerepet vállalt a közéletben, amikor 1935. december 5-én megválasztották Hatvan nagyközség bírájának, amely funkciót 1945-ig viselte nagy közmegelégedésre. 1944. november 25-én a község képviselőjeként dr. Papp Zoltán jegyzővel (lásd: Papp Zoltán, dr., főszolgabíró, járási főjegyző), Nyitrai Ferenc katolikus pappal és Sipos János rendőrtiszttel fogadta a bevonuló szovjet csapatokat. 1945. február 22-én az újonnan megalakuló képviselőtestület elnökének, majd április 22-én városgazdának választották. 1945 tavaszán dr. Bonta Bertalan (Polgári Demokrata Párt), Kozsa József (Nemzeti Parasztpárt) és Fehér László politikusokkal együtt kijárta Erdei Ferenc belügyminiszternél, hogy Hatvan újból város legyen (1945. június 20., 110.782/1945. számú belügyminiszteri rendelet).

A megyei törvényhatósági bizottság 1947. május 16-i ülésén - mint a kisgazdapárt reprezentáns képviselőjét - tagjai sorába választotta. A koalíciós pártok javaslatára a belügyminiszter 1947. augusztus 13-án kinevezte főispánnak. Hivatalát augusztus 30-án vette át, tényleges beiktatására december 25-én került sor. Rajk László belügyminiszter személyesen kérte őt a koalíciós pártok közötti egyensúly helyreállítására és a lakosság ellátásának biztosítására. Hivatalából 1948. november 17-én kérelmezte és kapta meg felmentését.

A Rákosi-korszak elején kuláklistára került, házát államosították, és kilakoltatták. Nagytelekre került béresnek az állami gazdaságba. Hatvanba visszatérvén az 1956-os forradalom napjaiban a városi nemzeti tanács tekintéllyel bíró tagjaként nagy érdemeket szerzett a rend megőrzésében. 1959-ben, 71 évesen belépett a helyi termelőszövetkezetbe, ahol 1974-ig, nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1970-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

1982. március 5-én hunyt el Hatvanban.

K. M.

999 Cseh 416. p.; Németi et al. 47. p.; Németi 282. p.; Szecskó 1991. 101-102. p.; HHL

1947. szeptember 10.; HMLIV-416 197. rsz.; HML V-237 2. rsz. 316. p.; HML XXI-2/a 6. rsz. 151. p.

403