Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Rövidítések jegyzéke

TISZTVISELŐI ÉLETPÁLY ÁK

Fenesy György990 egri püspök, örökös főispán

1632. április 9-én született Sopronban, köznemesi családban. Az alsóbb iskolák elvégzése után belépett a jezsuita rendbe, de néhány év után otthagyta, s egyházi és jogi tanulmányokat folytatott. Közben Szelepcsényi György nyitrai püspök és királyi kancellár titkára lett, majd pappá szentelték. 1656-ban Szelepcsényi kinevezte a nyitrai káptalan tagjává, 1667-ben olvasókanonokká lépett elő. Szelepcsényi nyitrai püspök-utódainak, gróf Kollonich Lipótnak, majd gróf Pálfíy Tamásnak is gyakori távolléte miatt Fenesyt bízták meg az egyházmegye kormányzásával. 1676-ban lemondott nyitrai káptalani javadalmairól, s miután Szelepcsényi került a prímási székbe, esztergomi kanonok és szenttamási prépost lett. 1677-ben mint zebegényi apát őrkanonoki, 1679-ben címzetes almisiai püspöki, 1684-ben olvasókanonoki kinevezést kapott. 1685. április 15-én nevezte ki az uralkodó Csanádi püspöknek. Rövidesen császári és királyi tanácsosi címet kapott.

Mivel a Csanádi egyházmegye területéről akkoriban űzték ki a törököket, szinte lakatlan volt, az ottani püspökséget egy helynökre bízta, maga Fenesy továbbra is Nagyszombatban maradt, ahol 1685. szeptember 25-étől a nagy jövedelemmel járó esztergomi káptalan nagyprépostja lett. Szelepcsényi György esztergomi érsek halála után ő lett a káptalan helynöke. Szelepcsényi utódja az érseki székben, Széchenyi György érseki helynökké nevezte ki Fenesyt.

I. Lipót 1686. december 16-án helyezte át az egri egyházmegye élére. 1687. május 12-én történt a pápai megerősítés, és ekkor iktatták be Heves és Külső-Szolnok vármegye főispáni székébe is. Még egy darabig ezután is Nagyszombatban tartózkodott, majd pedig Kassán, illetve Jászón, az általa visszaállított premontrei prépostságban, még azután is, hogy 1687. december 17-én Eger felszabadult a török uralom alól. A megye közgyűlésein személyesen nem vett részt. A tisztújító széken mindig meghatalmazottja képviselte. 1688. szeptember 9-én, 1690. október 16-án Szörényi Gábor titoknok (titkár), 1692. augusztus 25- én Széchenyi János uradalmi prefektus, 1695. szeptember 6-án, 1697. szeptember 19-én és 1698. november 6-án Usz Ferenc.

Mint Eger püspök-földesura 1695 elején mintegy másfél évszázadra meghatározó egyezményt kötött városával. Előzményként ugyanis az uralkodó hoz990 Fallenbüchl 1994. 81. p.; Juhász 112-115. p.; Kempelen 4:99. p.; Kollányi 295-296. p.; MKL 3:598-599. p.; Nagy 4:151. p.; Sugár 363-370. p.; Szederkényi 4:69. p.; HML IV-l/a 7. rsz. 185. p., 8. rsz. 25. p., 9. rsz. 76. p., 10. rsz. 1. p., 11. rsz. 1-2. p.; HML XII- 1 38. rsz. Nr. 312.; - I. Lipót 1688-ban emelte Egert szabad királyi városi rangra. Ez az állapot 1694. július 14-ig állt fenn. Az uralkodó ekkor püspöki városnak nyilvánította Egert. A püspök a várossal az egyezményt 1695. január 4-én íratta alá. A város élénk tiltakozását követve, 1695. február 16-án a káptalant is bevonva, pótegyezményt kötött a várossal.; HML XII-3/a 9. rsz. 309-312. p.

395