Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTV IS ÉLŐI ÉL HTP A LY ÁK művészi értékű egyházi felszerelésekkel, oltárképekkel, szobrokkal látta el. Plébániaházakat (Besenyszög, Bükkzsérc, Felnémet, Felsőtárkány, Harsány, Hejce, Kápolna, Kerecsend, Keresztespüspöki, Kömlő, Makiár, Tiszakürt, Tiszanána, Tiszapüspöki, Tiszafüred, Nádudvar) építtetett egyházmegyéjében és birtokain (Pápa). Számos új iskola létesült püspöksége idején (Füzesabony, Makiár, Tiszanána, Nagykörű, Tiszabő, Tiszaszalók, Gyöngyöspüspöki, Demjén, Párád, Hejce, Kőtelek, Kerecsend, Gyöngyössolymos, Szarvaskő, Felsőtárkány, Tiszanána, Bélapátfalva, Sarud, Borsodszirák, Kápolna, Kömlő, Tiszapüspöki, Keresztespüspöki, Tiszaörs, Hajdúszoboszló, Tiszabábolna, Besenyszög, Bükkzsérc). Építkezései közül legfontosabbnak az „ universitas ”-nak szánt egri Líceum felépítését tartotta. Az egyetem gondolata még Barkóczytól származott, de Mária Terézia elutasította az egyházi kezdeményezést, és a királyi irányítás alá vont nagyszombati egyetem fejlesztését támogatta. Ennek ellenére 1767-ben orvosi iskola kezdte meg működését Egerben mintegy az orvosi fakultás feltételeként. Eszterházy egyetemalapítási terveihez szorosan kapcsolódott könyvgyűjtése: a stúdiumok kiszolgálása, mind a négy fakultás szakirodaimának beszerzése. Állománygyarapítása a korszerű szemléleteket tükröző könyvekre is kiterjedt, habár elsőrendű szempont a teológiai oktatás volt. Az oktatás szolgálatában álló püspöki nyomda is tovább folytatta működését Eszterházy idejében. Itt jelent meg a református Pápay Sámuel nevével jelzett első magyar nyelvű irodalomtörténet, ami a püspök vallási türelmét példázza. Ugyanakkor igyekezett előmozdítani a protestánsok visszatérítését is a római katolikus hitre (az építkezések mellett például német telepesek behívásával, a rekatolizált családok majorsági foglalkoztatásával). Kimagasló mecénási tevékenysége mellett maga is tagja volt annak az országos mozgalomnak, amelyben jeles magyar írók, költők, tudósok, reformgondolkodók a magyar tudományos és irodalmi élet („akadémiai élet”) fellendítését tűzték ki célul. Eszterházy létrehozta a Líceum Európa hírű csillagvizsgálóját. Bővítette a püspöki rezidenciát - kápolnát is emeltetett benne -, megnagyobbította a szemináriumot, az agg papok házát. Az abaúji Hejcén kastélyt építtetett magának, hogy a hozzá hasonló felfogású urakkal eszmét cserélhessen. 1783-ban visszaváltotta a kamarától az egri várat. A nagyszabású egyházi és világi tervek megvalósításának gazdasági alapját egyrészt az egyházmegye tizedeiből, másrészt a püspök-földesúri uradalom bevételeinek emeléséből biztosította Eszterházy. Intézkedései közül a legjelentősebbek: új robotváltsági és úrbéres szerződéseket kötött a falvaival, általánossá tette a terménykilenced beszedését, elterjesztette a háromnyomásos művelést, megkezdte a jobbágytelkek mérnöki kimérését. Precízen megszervezte az uradalom gazdasági irányítását (tiszttartóságok, kasznárságok, ispánságok), szigorú számadási rendszert vezetett be. A püspök nem támogatta a protestantizmust, ellene volt II. József türelmi rendeletének, de a református Kazinczy Ferenc véleménye szerint „ha te is azt 387
