Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK Dévay Pál969 alispán Nemességet családja 1663. június 13-án kapott. Apja, a nemességszerző szintén Pál, anyja Czupó Katalin volt. Birtokaik Gyöngyösön és annak környékén feküdtek. Családneve a forrásokban Dévai, Dévai, Devay, Dévaj, Dévay változatokban fordult elő. A vármegye igazgatásában fia, András szintén az alispáni tisztségig emelkedett a hivatali ranglétrán, nagybátyja, Dévay János szolgabíróként, majd másodalispánként tevékenykedett. (Lásd: Dévay András alispán és Dévay János szolgabíró.) Dévai Pál 1681-1682-ben a nagyszombati egyetemen végzett felsőfokú tanulmányokat. Megyebeli szerepvállalása 1687. szeptember 15-én kezdődött, amikor esküdtnek (jurassor) választották meg. A következő évben a szeptember 9-én megtartott tisztújító közgyűlésen az első szolgabíró mellett szintén mint esküdt kapott tisztséget. Egy esztendő múlva, 1689. április 24-től Gyöngyösön lett jegyző (nótárius), s még ugyanebben az évben október 10-én a vármegyében szolgabírónak (judlium) választották. Városi jegyzői tisztsége egy évig tartott, megyei hivatalában viszont a következő tisztújításokon mindig megerősítették. 1691. október 1-jétől, amikor már három járásba választottak szolgabírákat, ő az első járás élére került. 1692. augusztus 25-én új tisztségbe helyezték, ekkor a vármegye aljegyzője (substitutus nótárius) lett. 1693. augusztus 1-jén újra megválasztották az első járás szolgabírájának, miközben továbbra is megerősítették aljegyzői tisztében. Egy éven át volt mindkét feladatkör ellátója, majd 1694. szeptember 9-től 1697. szeptember 19-ig már csak az első járás szolgabírói teendőit végezte. 1698. november 6-án perceptomak, azaz a vármegyei pénzügyek irányítójának választották meg, s folyamatosan ebben a hivatalban maradt 1702. szeptember 13-ig. Közben 1698-1699-ben ismét a gyöngyösi tanács tagja, 1699. április 24-től pedig egy évig az oppidum perceptora. is volt. Az 1702. szeptember 13-án tartott vármegyei tisztújításon másodalispánnak (substitutus viceco- mes) választották. A következő évben e megyei tisztsége mellett újra a tanács tagja lett Gyöngyösön. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén Almásy Jánossal a megyei felkelők élére állt (lásd: Almásy János alispán), majd 1704-től Heves vármegye főhadnagya lett. 1706 áprilisában vicecolonellus Csáky Mihály ezredében, augusztustól pedig a vármegyében kapitány volt. A megyei közgyűlés 1708. január 18-án Sághy Mihály szolgabíróval együtt Rákóczi Ferenchez delegálta, hogy a várme969 Orosz 66. p.; Heckenast 113. p.; Szabó 2001. 173., 207., 210. p.; Szederkényi 4:45., 6870., 85., 91., 95., 108., 128., 180. p.; HML IV-l/a 7. rsz. 201.; 242., 339. p., 8. rsz. 113. p., 9. rsz. 78., 168-169., 270-271., 332-334. p., 10. rsz. 2-3. p., 11. rsz. 145., 513-514., 765., 907. p., 12. rsz. 262., 373-374., 547. p., 13. rsz. 421., 672/1., 972. p.; HML IV-l/b 616-618. rsz.; HML IV-7/e 1-2. rsz. 377
