Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK 1941-ig Szilvásvárad (Nagyvisnyó). Adóügyi jegyzőként és anyakönywezető- helyettesként is tevékenykedett. 1942 és 1944 között a tiszti címtárak nem említik a nevét. 1946. március 22-én a népjóléti miniszter április 1-jei hatállyal Ózdon szociális titkárrá nevezte ki, s az erről tudósító levelet részére, mint vezetőjegyző számára Ózdra, a községházára továbbították. Az esküt április 6-án tette le. Állása lemondás következtében 1948-ban szűnt meg. 1948 októberében került át Heves megyébe, amikor a főispán a - Fülöp Sándor György, dr., behelyettesített járási főjegyző lemondását követően - a megüresedett Gyöngyösi járási főjegyzői állásra behelyettesítette. Kinevezésében megjegyezték, hogy jegyzői oklevéllel rendelkezett. Ezt a tisztséget 1949- ben és 1950 első hónapjaiban is betöltötte. További Heves megyei működésére és sorsának alakulására vonatkozó adatokat nem találtunk. Gyöngyösön hunyt el 1981. július második felében. K. Gy. Csiky Sándor, csíkzsögödi951 kormánybiztos A család Erdélyből származott, amely 1760-ban kapta a nemességét Mária Teréziától. Csiky Mihály az 1712. július 16-i adóösszeírásban Csíkzsögöd községben szerepel mint lófo székely. Heves vármegyében a nemességet Csík-, Gyergyó- és Kászon székek gyűlésének 1805. február 5-én kelt bizonyítványa alapján hirdették ki még ugyanebben az évben Mihály unokája, Csiky Gáspár fia, Ferenc egri főkáptalani ispán számára. Sándor 1805. február 28-án született Egerben. Apja Csiky Ferenc táblabíró, az egri káptalan ájtatos alapítványának ügyésze, anyja Petrovics Erzsébet volt. 1829. január 14-én Gondos Máriát, Pálffy József egri kanonok unokahúgát vette feleségül. Nyolc gyermekük született. 1822-ben fejezte be tanulmányait az Egri Érseki Jogakadémián. Ezután Pécskán (Arad megye) ímokoskodott Neumayer Ferenc ügyvédnél. 1824-től Pesten Vitkovics Ferenc mellett volt jurátus Deák Ferenccel együtt. 1826. december 21-én tette le ügyvédi vizsgáját. 1828-ban hazatért Egerbe, és pályázat útján elnyerte édesapja korábbi hivatalát az egri káptalannál. 1832-ben ezt az állását elveszítette, miután az alispán választásnál nem az érsek-főispán jelöltjét (Kállay István), hanem a reformellenzék jelöltjét (lásd: Rottenstein József alispán) támogatta. 1836. január 3-án Eger város képviselőtestülete megválasztotta városi tiszti ügyésznek. Az úrbéri örökváltsági perben többször szembe került 951 Almanach 1848-1849. 177-180. p.; Márkus; PIM MÉI; Sebestény; HML IV-416 166. rsz. 362
