Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Heves (és Külső-Szolnok) vármegye tisztikara 1872–1918
HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE TISZTIKARA 1872 1918 Egri járás395 Főszolgabíró Maczky Emil 1888. január 25. - 1895. december 13. Isaák Gyula, dr. kisdobronyi 1895. december 13. - 1901. március 17. Heringh Kálmán 1901. március 17. - 1921. szeptember 13. Kövér Bertalan Egri járás Főszolgabíró-helyettes 1887. október 20. (?) - 1888. január 25. (?) Egri járás Szolgabíró Almásy Géza Gaál Béla Korponay István, komonkai Heringh Kálmán Korponay István, komonkai Samassa János, ifj. dr. Hevesy Gusztáv Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi Poncsák György Kovács Kálmán Dobóczky Dezső, ifj. duboveczi Borhy Dániel, ifj. dr. Maczky György Martinovich László, dr. Petrik Jenő Kovács Kálmán Stróbl János 1883. december 18. - 1887. szeptember 29. 1884. október 9.- 1887. (?) 1887. ?- 1895. január 23. 1895. január 23. - 1901. március 17. 1895. április 23. - 1897. február 10. 1897. január 25. - 1899. október 11. 1900. október 15. - 1906. március 26. 1901. március 17. - 1907. december 16. 1901. december 20. - 1904. március 3. (f) 1904. március 31. - 1907. június 1. 1906. szeptember 30. - 1910. szeptember 29. 1907. június 1. - 1912. március 26. 1910. szeptember 29. - 1916. április 17. 1912. július 4. - 1915. augusztus 27. (f) 1916. május 11. - 1918. (?) 1916. július 27.-1916. szeptember 9. (f) 1917. december 6.- 1918. (?) 395 Az Egri járást 1883 májusában alakították ki, tisztségeit a decemberi tisztújítás során töltötték be először. Székhelye a rendezett tanácsi jogú Eger volt, mely település nem tartozott a szolgabírói hivatal joghatósága alá. A járás területének alapja a Tamai felső járás volt, mely a Hevesi járáshoz került Erdőtelek kivételével az egrinek lett a része. A Tamai közép járásból ide csatolták a Tama-menti településeket. A Mátrai járásból került át Felnémet és Szarvaskő község. 1884. május 20-án belügyminiszteri rendelet ide sorolta Borsod vármegyéből Felsőtárkány községet. A járás az 1950-es átszervezésig gyakorlatilag változatlan formában működött. 214