Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Heves (és Külső-Szolnok) vármegye tisztikara 1872–1918
HEVES ÉS KIJLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE TISZTIKARA 1872 1918 Tűzkerületi felügyelő Kozmáry Dezső (I. kerület) Simonyi Károly, ifj. (II. kerület) Jászberényi Miklós (III. kerület) Maczky Emil (IV. = hevesi kerület) Molnár János (V. kerület) Pólyák Sándor (VI. kerület) Perger Ignác (VII. kerület) Kolossváry József (VIII. kerület) Duch Aladár (IX. kerület) Goics Endre (X. kerület) Biró László (XI. = tiszafüredi kerület) Kandó Jenő (XII. = tiszafüredi kerület) Pólyák Sándor (XIII. kerület) Horváth Béla (XIV. kerület) Loór Gyula (XV. kerület) Polereczky Kálmán (XVI. kerület) 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - 1905. április (?) 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - ? 1897. május 2. - ? 1897. május 2.-1 1897. május 2.-1 1897. május 2.-1 Megyei tűzrendészed felügyelő, vármegyei tűzoltóparancsnok370 Jászberényi Miklós Mlinkó István 1905. április - 1913. október 30. (f) 1914. ? - 1924. március 25. (t) Kaszap Bertalan Gyöngyösi felsőjárás371 Szolgabíró 1872. január 25. - 1877. december 20. 370 Alispáni kinevezéssel. - Heves vármegye volt az országban az első, ahol a vármegyei tűzoltószövetség által javasolt megyei és járási felügyelőket az alispán nevezte ki. 371 Az 1870. évi XLII. törvénycikk alapján kialakított új járási rendszerben Heves és Külső-Szolnok vármegyében 11 járást alakítottak ki. 1872. január 25-én töltötték be az újonnan létrehozott hivatalokat. A rendszer 1877-ig volt érvényben. A Gyöngyösi felső járást a korábbi Gyöngyösi járás északi és nyugati részéből hozták létre. Székhelye Pásztó volt. 12 települése között szerepelt Hatvan is. Gyöngyös rendezett tanácsú várossá alakult, így kikerült a szolgabíró joghatósága alól. A járás 1877-ben átalakult Gyöngyös-pásztói járássá. 197
