Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)
Bevezetés - Gazdasági eredmények és társadalmi ellentétek
Gazdasági eredmények és társadalmi ellentétek Az 1690 végéig elkészült összeírások azt bizonyítják, hogy a kamarai tisztek irányítása alatt megkezdődött szervezési munkát fokozatosan vette át a megalakuló városi önkormányzat. A város igazgatását irányító személyek közül az 1687. december 29-én kiadott Fischer-féle utasítás a városbíró, a harmincados, a piacbíró, a szószóló, a szállás- és őrparancsnok tisztségeket említette. Egy 1689. október 20-án Eger szabad királyi városban felvett, 33 tanút meghallgató, Regali János volt szendrői alkapitány és katonáinak túlkapásairól szóló, nagyrészt magyar nyelvű jegyzőkönyvben az udvarbíró, illetve a német bíró tisztséget említik. 6 9 Ezek közül az első megfelelője a német Hofrichter, illetve a latin provisor. Az összeírásokban Diák alias Farkas János mint provisor Capitularis és Capitels-Hofrichter szerepel, tehát csak ő lehet a szóban forgó káptalani udvarbíró. 7 0 Hans Georg Edelspacher címe provisor és Käyserlicher Hofrichter, ezért ő is kaphatta német bíró nevet. 7 1 A városbírói tisztséget először Domonkos Jakab harmincados viselte, aki korábban császári postamester volt. A fent említett jegyzőkönyvben már primus nótárius, azaz főjegyző.' 2 A jegyzőkönyvet az újkeresztény Mészáros Péter 7 , és Hartyányi Gergely 7 4 szenátorok hitelesítették. 1690-ben Faragó András, a putnoki hajdúk volt hadnagya a városbíró. 7 5 Ugyancsak városbíróként említik Beninger-Weninger Orbán harmincadost is.' 6 Ekkor Csala-Zala Gergely a város jegyzője. 7 7 A két piacbíró Szabó Mihály 7 8 és az újkeresztény Horvát Gergely. 7 9 Lehetséges, hogy az őrparancsnok Coppy Ober80 81 82 Wachtmeister volt. Erhard Miksa építőmester, Albrecht Mátyás asztalos és Lener György lakatos 8' esküdtként segítettek az I. összeírás elkészítésében. Mivel az összeírások egyértelműen rögzítették az ingatlanok tulajdonjogát, a polgárok nyugodt szívvel kezdhették el a régi házak felújítását és az újak építéséi. A mindennapi életet félszáznál több, 23 féle mesterséget űző iparos munkája segítette. 8 4 A Fischer-féle utasításban kijelölt feladatokat a város vezetése erre az időre már maradéktalanul végrehajtotta. Működött három malom, négy mészárszék és vendégfogadásra is alkalmas öt kocsmaház. A napi- és hetipiacon részben a környékbeli falvak lakói, illetve a távolabbról jött vándorkereskedők biztosították az áruellátást. A gazdagabb városi kereskedők a Fórumon lévő 13 kőből épült, fűthető boltban árulták portékáikat, az egyik a gyógyszerárus üzlete volt. A felnémeti városrészen 24 fából készült boltban az egri asszonyok tehették pénzzé terményeiket. 8 5 A sikeres gazdasági eredmények mellett előfordultak azonban polgárok mindennapi életét megzavaró események is. Ennek alapvető oka az volt, a lakosság mind etnikai, mind vallási tekintetben meglehetősen vegyes összetételt mutatott. A családok csaknem negyedét tették ki a volt török alattvalók, felénél valamivel több volt a betelepülő magyar- és negyedrésznyi a nem magyar anyanyelvűek száma. Bár a római rítusú katolikusok száma csaknem 80%-ot tett ki, de közülük 20%-nyi újkeresztény volt. Ezek nehezen illeszkedtek be a városi közösségbe, mert a jezsuiták háztörténetében még 1701-ben is azt jegyezték fel róluk, hogy mindeddig 40
