Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)

Bevezetés - Az összeírások adatainak statisztikai elemzése - A lakosság lélekszáma

A lakosság lélekszáma A háztulajdonos népesség 1690-re kialakult rétegződését, háztartásainak együttes számát az I. összeírás adatainak alapján határozhatjuk meg. A lélekszám kiszámításához először a nősök és nőtlenek megoszlását kellett megállapítanunk. Háztartások Együtt % nős % nőtlen % újkeresztény 69 14,4 57 82,6 12 17,4 rác 49 10,2 38 77,6 11 22,4 görög 4 0,8 3 75,0 1 25,0 kamarai tiszt 14 2,9 4 28,6 10 71,4 hajdú 113 23,5 103 91,2 10 8,8 katona 58 12,1 35 60,3 23 39,7 nemes 16 3,3 12 75,0 4 25,0 polgár 148 30,8 115 77,7 33 22,3 paraszt 3 0,6 1 33,3 2 66,7 Egyéb* 6 1.3 4 66,7 2 33,3 Együtt 480 100,0 372 108 *4 újkeresztény török cigány, 2 béres A család-háztartásoknál a korábban már meghatározott 4,25, a nem-családháztartásoknál az 1,25 szorzót alkalmazva a következő eredményt kaptuk: Háztartások Család-háztartás fő Nem-család-háztartás fő Együtt újkeresztény 57 242 12 15 257 rác 38 162 11 14 175 görög 3 13 1 1 14 kamarai tiszt 4 17 10 13 30 hajdú 103 438 10 13 450 katona 35 149 23 29 178 nemes 12 51 4 5 56 polgár 115 489 33 41 530 paraszt 1 4 2 3 7 Egyéb 4 17 2 3 20 Együtt 372 1581 108 135 1716 A háztulajdonos háztartások lélekszámán kívül még figyelembe kell vennünk: a ferences, a minorita a servita és a jezsuita rendház 20-25 szerzetesét, a város plébánosát, a már itt élő 3 kanonokot, a rác parochust és ezek házanépét, legalább 35 személyt. A lakónépesség tehát 1750 fő körül lehetett. 37