Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)

Bevezetés - Az összeírások adatainak statisztikai elemzése - Városrészek, utcák, lakótelkek - A város épületeinek állapota

Ez az adatsor azonban nem tartalmazza a város teljes épületállományát, mert hiányoznak belőle a középületekként, illetve a kamarai tisztviselők és a katonatisztek és számára lefoglalt házak Az 1688/89-ben készült C. összeírásban az egyéb épületek között már ezek is szerepelnek. Ennek adatai tehát már a tényleges helyzetet rögzítik. Építmények Darab % lakóházak 357 38,5 egyéb épületek 70 7,6 lakatlan házak 501 53,9 Együtt 928 100,0 boltok 32 19,6 elhagyott boltok 131 80,4 Együtt 163 100,0 Építmények együtt 1091 Tudjuk, hogy az ostromzár alatt a lakosság egy része elhagyta a várost. Az elnéptelenedett házak egy része vagy lakhatatlanná vált, vagy összedőlt. A táblázat adatai ezt a tényt egyértelműen tükrözik, hiszen a házaknak több mint fele, a boltoknak négyötöde vált használhatatlanná. Az épületek nagymértékű pusztulása minden bizonnyal összefüggésben áll ezek építőanyagával. Az 1688. április 14-én keltezett B. összeírásban jegyzékbe vett házak száma 209, amelyből 208 ház építőanyagát jegyezték fel: kőből 23 (11,5%), kőből és fából 27 (12,4%), fából 158 (76,0%) ház készült. A viszonylag kevés kőház feltételezhetően földszintes lehetett. Az épületek háromnegyede azonban olyan faház volt, amelyek romlását még normális körülmények között is csak az állandóan benne lakók tudták megakadályozni. (Ezt bizonyítja Tassy István gyöngyösi nemes döntése, akinek 1690-ben két faháza volt, de nem lakott ezekben. Ezért néhány zsellérnek inkább ingyen adott lakást, hogy a házakban esetleg bekövetkezhető kárt megelőzzék.)

1

8 Joggal feltételezhető, hogy az elhagyott boltok többsége is inkább csak fából készült bódé volt. A Felnémeti városrészben 1690-ben 24 fából készült, egymás mellett álló bolt állt, amelyekben némely asszonyok különböző termékeket és élelmiszereket árultak.

1

9 A kőből és fából épített házak külső megjelenése minden bizonnyal olyan volt, mint amilyenek a balkáni, vagy a Márvány-tenger környékén fekvő török települések, közöttük Rodostó (Tekirdag) régi utcáiban máig is láthatók. A kőből épült földszinti rész felett a második, vagy esetleg a harmadik szintet fagerendákból ácsolták össze. Nem hiába nevezték tehát a visszafoglalás utáni első jelentéseket készítő kamarai tisztek Egert a faházak és a közös udvarokra összezsúfolt viskók városának.

2

0 22