Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
III. Ellenállás és restauráció
Sokat elmondtuk az elmúlt évek alatt, hogy a párthatározat törvény minden kommunista számára. Most hozzátehetjük: a szív, a józan ész, az élni akarás törvénye az, hogy a kommunisták ne nézzék tétlenül, hogyan törekednek egyesek tetszetős szavakkal, gálád tettekkel a nép, az ország romba döntésére. Sztrájkra hívnak fel, tovább akarják gyengíteni az amúgy is sebzett országot. Egerben tüntetés zajlott le, és azt még a „legdiplomatikusabb" ember sem mondhatja, hogy ez az emberi jogok melletti kiállás volt. Nem! Kormány- és szovjetellenes tüntetés volt ez, tarkítva antiszemita és fasiszta bujtogatással. Eger és a megye józan fejű munkásai élni, dolgozni akarnak. Legtöbben elítélik azokat a cselekedeteket, melyeket a nevükben egyesek tesznek. De még egységesebb lesz a szembenállás az ellenforradalmi törekvésekkel, ha minden kommunista határozottan az igaz ügy, a szocializmus ügye mellé áll. Nincs idő tétovázásra, nem engedhető meg, hogy az ellenforradalom továbbra is lelki béklyóban tartsa a becsületes munkásokat. Nem engedhető meg, hogy egyes elemek tovább játsszanak az emberi indulatok amúgy is túlfeszített húrján. Rendet, békességet, nyugalmat, emberi és vagyoni közbiztonságot - ez ma minden becsületes ember követelése. Emellett emel szót a határozat, és ennek megvalósítását kell szolgálni minden kommunistának - kommunista határozottsággal. Forrás: Új Úton, 1956. december 16. 1. p. Vezércikk. 180. Az Új Úton propagandaírása a forradalom, a munkástanácsok átértékelését tükrözi Eger, 1956. december 16. Rendet, munkát! Negyvennyolc órás sztrájkot hirdettek ki az országban, 17 1 s jó néhány üzem, közte Eger város üzemei is, leálltak a munkával. Tömören megfogalmazva ennyi a „hír", hozzátéve azt a kétségtelen igazságot, hogy a sztrájk a munkásosztály elidegeníthetetlen joga. De az egyszerű hír mögött olyan események húzódtak meg, amelyekről nem lehet nem beszélni, amelyek világosan 17 1 December 8-án Salgótarjánban a karhatalmisták és a szovjet katonák a tüntető tömegbe lőttek. A vérengzésnek 46 halálos áldozata és közel száz sebesültje volt. A hírre az épp ülésező Nagy-budapesti Központi Munkástanács (KMT) december 11-12-re sztrájkot hirdetett. 308
