Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

IV. Megtorlás, a forradalom utóélete

210. A politikai rendőrség összefoglaló jelentése a Heves megyében tevékenykedő ellenséges elemekről Eger, 1966. június 28. BM Heves Megyei Rendőrfőkapitányság III/III. Alosztálya Eger „Szigorúan titkos!" Tárgy: A volt ellenforradalmárok vonaláról... Összefoglaló jelentés Eger, 1966. június 28-án Jelentem, hogy a belügyminiszter-helyettes elvtárs 1965. október 30-án kiadott 0019. számú parancsa értelmében a volt ellenforradalmárok vonaláról összefoglaló jelentésünket az alábbiak szerint készítettük el. Heves megyében 1956. október 23-án és 24-én volt tapasztalható az ellenforradalom kirobbanásának híre. A megye területén, de különösen a megye székhelyén Egerben ezt követően az ellenséges személyek zöme fokozta ellenséges tevékenységét. Tevékenységük fokozását nagyban elősegítették azok a körülmények, hogy 1956. október 25-én a megye székhelyére ellenforradalmi küldöttségek érkeztek Budapestről, Miskolcról, Debrecenből és Szegedről, akik fontosabb ellenforradalmi gócpontokat kerestek fel a megye székhelyén. Tárgyalásokba kezdtek az ottani ellenforradalmi vezetőkkel, közölték velük ellenforradalmi céljaikat, szándékukat. Ennek hatására az egész megyére kiterjedtek azok a jelszavak, hogy felvonulásokat kell szervezni, melyek kifejezetten szovjet- és kommunistaellenesek voltak. 1956. október 25-én az Egri 32. sz. AKÖV közreműködésével a tüntetésben részt vevő fiatalok a környező falvakba látogattak el, ahol szervezték a különböző „forradalmi" szervezeteket. Ezen a napon készítették fel Egerben a pedagógiai főiskola diákjai a MEFESZ küldötteket, hogy Gyöngyös és Hatvan városokban is tüntetéseket, felvonulásokat szervezzenek. Kezdeti főbb tevékenységük már 25-én abban merült ki, hogy Eger városban és a járási székhelyeken a szovjet emlékmüveket ledöntötték, a középületeken lévő vörös csillagot leverték, szétdúlták a szovjet katonai sírokat. Ezt követően a megye székhelyén nagyobb üzemekben, intézményekben, hivatalokban megválasztották a munkástanácsokat. Feloszlatták az államhatalmi szerveket. A megyei munkástanács kezdeményezésére Gyöngyösön és Hatvan 412