Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében

lami iskolái révén - az északkeleti régió legkiemelkedőbb kulturális központja volt. A számtalan elemi és középszintű iskola mellett két főiskolának is otthont adott: a Hittudományi Főiskolának és az Érseki Jogakadémiának. Az oktatás és a kultúra területén radikális változást hozott az iskolák államosítása, s a különböző egyletek, társaskörök betiltása. Az egri líceum épületét 1949-ben kisajátították a pedagógiai főiskola részére. Az 1945-1948 közötti elvetélt kísérlet után, amikor három fakultású katolikus egyetemet szerettek volna kijárni Egernek

3, ez lett az egyetlen állami felsőoktatási intézmény az egész megyében. Az 1945-ös és 1947-es választások eredményei jól tükrözik Heves politikai arculatát. Két dolog szembetűnő: az egyik, hogy mindkét választáson fölényes győzelmet arattak a keresztény „parasztpártok" a baloldal pártjai fölött, a másik, hogy határozott különbség érzékelhető a megye északi és déli településeinek politikai orientációjában. Az iparosodottabb északi vidéken (Pétervására és környéke, valamint az Egri járásban fekvő Bélapátfalva és környéke) már 1945-ben jelentős sikereket értek el a kommunisták, a déli, alföldi településeken viszont az 1945-ös választásokon a Kisgazdapárt aratott elsöprő győzelmet, majd 1947-ben a kisgazdák gyengébb szereplését a Barankovics-féle Demokrata Néppárt igen jó választási eredménye ellensúlyozta. Hasonlóan alakultak a két legnagyobb város, Eger és Gyöngyös eredményei is. 1945ben Egerben 62,6%-ot, Gyöngyösön 59%-ot kaptak a kisgazdák; 1947-ben a Demokrata Néppárt Egerben 54%-os, Gyöngyösön 42,5%-os sikert ért el. A harmadik város, Hatvan a megye legjelentősebb szociáldemokrata központja volt.

4 A második világháborút követő politikai átalakulás, főként a szovjet típusú diktatúra kiépítése, a megyében sem ment ellenállás és áldozatok nélkül. Az első és legnevezetesebb a gyöngyösi ferences atya és kisgazda politikus, Páter Kiss Szaléz nevéhez fűződik, aki beszédeiben a szovjet megszállás veszélyeire hívta fel a figyelmet, és a polgári demokrácia mellett agitált. Ifjúsági szervezetének, a KEDIM-nek (Kereszténydemokratika Ifjúsági Mozgalom) a népszerűsége olyannyira szemet szúrt a hatóságoknak, hogy likvidálása érdekében büntetőeljárást indítottak ellene. A szerzetest koholt vádak alapján a szovjet hadsereg katonai törvényszéke halálra ítélte, majd Sopronkőhidán (1946 végén vagy 1947 legelején) kivégezték.

5 1956 nyarától - többek között az Irodalmi Újság és Szabad Nép változásokat tükröző, illetve sürgető cikkei, valamint a Petőfi Kör előadásainak hatására - Heves megyében is egyre több helyen tartottak a korábbiakhoz képest sokkal nyíltabb és kritikusabb hangnemű értelmiségi összejöveteleket. 3 Szecskó 1996, 191-215. p. 4 HML, Pártarchívum, 1. f. 3. fcs. 8. ő. e. 'Kiszely 2000, 103. p. 8