Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

II. A forradalom napjai

Rövid idő leforgása alatt az ország egészére kiterjednek a harcok, a tüntetések. A sztrájk általánossá válik és sorra alakulnak a városi, községi, megyei, majd járási forradalmi bizottságok (gyakran munkás- vagy nemzeti tanács néven). Október 26-án megbékitést célzó kormányzati bejelentésre kerül sor, mely új nemzeti kormányt, a függetlenség és az egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat, üzemi munkástanácsi választásokat, béremeléseket, gazdaságirányítási, agrárpolitikai, népfront-politikai változtatásokat ígér. Mindezek feltételeként a fegyveres harc beszüntetését szabja meg. Az új kormány ismertetésére október 27-én délelőtt kerül sor. Két kisgazdapárti politikus (Tildy Zoltán és Kovács Béla) miniszteri jelölésével a többpárti koalíció irányába tesznek óvatos lépést. A forradalom menetében igazi fordulatot az október 28-i döntések hoznak. Miután Nagy Imre és Kádár János meggyőzi az országban tartózkodó szovjet megbízottakat a fordulat szükségességéről, az MDP Politikai Bizottsága elfogadja az új platformot, mely a Nagy Imre-kormány programjának az alapja lesz. A változások jele, hogy megszűnik az MDP KV, helyébe egy hattagú pártelnökség lép Kádár János elnökletével. Hamarosan bejelentik az általános és azonnali tűzszünetet, majd a kormány programját: a szovjet csapatok kivonása előbb Budapestről, majd tárgyalásuk után az egész ország területéről, az A VH megszüntetése, általános amnesztia, a Kossuth-címer bevezetése, március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítása, bér- és normarendezés, a termelőszövetkezetek erőszakos szervezésének megszüntetése, a családi pótlék és a nyugdíjak felemelése, lakásépítések, a fiatalok segítése. Október 30-án a szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről. A kormány elismeri a forradalomban létrejött, spontán demokratikus úton választott helyi önkormányzati szerveket. Délután Nagy Imre bejelenti az egypártrendszer megszüntetését, a koalíciós kormány létrejöttét. Beszéde után Tildy Zoltán bejelenti a begyűjtési rendszer megszüntetését és a szabad választások előkészítését. Még ezen a napon újjáalakulnak az 1945-48-ban működött koalíciós pártok. Október 31-én katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány, mely követeli, hogy a szovjet csapatok az egész ország területét hagyják el, és a kormány mondja fel a Varsói Szerződést. Nagy Imre kora délután beszédet mond a Kossuth Lajos téren. Bejelenti, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről és a szovjet csapatok kivonulásáról. Október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítja. Az MDP Elnöksége kimondja az önmagát lejáratott kommunista párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hoz létre. 80