Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

A források jellegéről, fellelhetőségéről, közlésének elveiről

A FORRÁSOK JELLEGÉRŐL, FELLELHETŐSÉGÉRŐL, KÖZLÉSÉNEK ELVEIRŐL A forradalom rövid élete, az események jellege, a gyorsan és erőszakosan végrehajtott restauráció a források minőségét és mennyiségét nagy mértékben befolyásolták. Minden revolúció eleve a megszokottnál gyorsabb, lendületes, váratlan - gyakran spontán - fordulatokban bővelkedő eseménysorozat, amelyek során csak hézagosan, több-kevesebb késéssel kerül sor az írásbeli rögzítésre gondot fordító intézmények kialakítására. A magyar 1956-os forradalom résztvevői pedig a november 4-i szovjet megszállástól kezdve előrelátásból, félelemből igyekeztek megsemmisíteni az ellenük terhelő bizonyítékként felhozható írásos dokumentumokat (pl. a forradalmi szervezetek jegyzőkönyveit, s egyéb dokumentumait), illetve a kép- és (esetleges) hangfelvételeket. így a megye forradalmi eseményei egyrészt - a legkritikusabb időben is működő - egri nyomda termékeiből (a Népújság számai, röplapok, plakátok), a forradalom utáni büntetőeljárások irataiból, másrészt a különböző szervek forradalom utáni jelentéseiből (pl. a honvédség területi alakulatainak jelentései, rendőrségi adatgyűjtések, a pártszervezetek beszámolói), intézkedésekből (pl. a tanácsi szervek határozatai, jegyzőkönyvei) rekonstruálhatók. Sajátos irategyüttest képeznek a politikai rendőrség ún. ügynökiratai, melyek feltárása éppen hogy elkezdődhetett. Bár a megyeszékhely kitüntetett jelentőséggel bírt a forradalmi események menetét illetően, a rendelkezésünkre álló dokumentumok még inkább eltúlozhatják annak szerepét. Mivel a korabeli nyomtatványok nagy része itt keletkezett, és a bűnüldöző szervek is erőteljesen koncentráltak a megyeszékhely történéseire, személyeire, így a jelen kiadványban is túlsúllyal szerepelnek az egri vonatkozású dokumentumok. A kötetünkben olvasható források közül a röplapok és a plakátok a Dobó István Vármúzeum Történeti Plakátgyűjteményében találhatók. Az Egri Megyei Bíróság, a megyei MSZMP, valamint a tanácsszervek iratai a Heves Megyei Levéltárban lelhetők fel. Mivel a legjelentősebbnek vélt büntetőügyeket a Miskolci Megyei Bíróságon felállított népbírósági tanács, illetve a Budapesti Katonai Bíróság tárgyalta, így nélkülözhetetlen dokumentumok találhatók a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltárban és a Hadtörténelmi Levéltárban. Az ún. ügynökiratok, illetve a Heves megyei forradalmi eseményeket összefoglaló rendőrségi jelentés az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kutathatók. 54