Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei kronológiája

December 8. Az MSZMP megyei pártaktíva értekezletet tart, melynek vendé­geként Földes László, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságá­nak tagja az október 23-ai forradalmat egyértelműen ellenfor­radalomnak minősíti. December 10. A KMT 48 órás országos sztrájkjának előestéjén Egerben, a Hatvanas Gyalogezred Emlékműnél tüntetnek. A tüntetést ­gyermekkocsikat maguk előtt tolva - dohánygyári asszonyok vezetik, akik gyertyát gyújtva egyházi énekeket énekelnek. Ezt követően a tömeg a szovjet városparancsnokság elé vonul, ahol a vörös zászlót letépik, s elégetik. Ezután a Petőfi szobornál sza­valnak, énekelnek, majd a nyomda, illetve a börtön épületénél gyülekeznek. A nap végén néhány tüntetőt - tanárokat, diákokat, többek között Bíró Lajost - a karhatalmisták letartóztatják. December. 11-12 A megye számos üzeme csatlakozik a két napos országos sztrájkhoz. December 11. Egerben a rendőrség előtt tüntetők elérik az éjjel őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon bocsátását. A délutáni újabb tüntetés során az érzelmileg felindult tömeg a Heves Megyei Nyomda épületéhez vonul, s néhány nyomdász röplapokat kezd nyom­tatni, többek között „A szabadság csak úgy szép, ha készek va­gyunk vérünkkel öntözni" szöveggel. A hír hallatára Körmöczi József rendőr alezredes utasítja a polgári ruhás Kádár János ren­dőr századost, hogy a verpeléti harckocsizó ezred sorállományú katonáiból alakított karhatalmi szakasszal vonuljon a nyomdá­hoz. A katonaság láttán a tömeg kezd szétszéledni, mire a rendőr százados megkezdi a nyomdában lévők igazoltatását, illetve előállíttatását. De mikorra kijön az épületből, a katonák két fia­talembert megsebesítenek, majd szétszélednek, és az újra össze­gyűlt, de már felbőszült tömeg ellene fordul, súlyosan bántal­mazza. Végül higgadtabb emberek a lincselést megakadályoz­zák, s a századost a közelben lévő kórházba kísérik. Az események idején Egerbe érkező Gyurkó Lajos vezérőrnagy az incidenst hallva egy kb. 10 fős raj élén kivonul a rendőrségről a Széchenyi utcára, ahol minden indok nélkül lövéseket adnak le az ott csoportosulok felé. Az akciónak két halálos áldozata van, és többen megsebesülnek. A rendőrségre visszatérve Gyurkó Fü­zesabonyból berendeli a karhatalmi egységet, majd az össze­hívott párt-, rendőri és katonai vezetőket — a megszálló szovjet katonai csapatok parancsnokának jelenlétében - megrója, amiért neki kellett rendet teremtenie. A Népújság főszerkesztőjének

Next

/
Thumbnails
Contents