Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

IV. Megtorlás, a forradalom utóélete

hogy a csoportban szereplő színészek ellenforradalmi tevékenységét felderítsük, és rajtuk keresztül dokumentáljuk. Sipos Sándor rendőrnyomozó százados sk. v. alosztályvezető Erdei János rendőrnyomozó hadnagy sk. főoperatív beosztott Forrás: ABSZTL, 3.1.5. 0-9985 „Fehér hullám " csoportdosszié iratai. 44. p. Heves Megyei Ügyészség Eger 1957. BÜL 123. sz. Vádirat Bíró Lajos és társai ellen népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés büntette miatt indított bűnügyben. A nyomozás adatai alapján a következőket állapítottam meg. Azt a körülményt, hogy Egerben a törvénytelenül letartóztatott állampolgárok csak 1956. november 12-én szabadulhattak ki a börtönből, s hogy Heves megye székhelyén még 1956. december 12-én több halálos áldozattal járó fasiszta provokációra kerülhetett sor, e bűnügy adatai különösen megmagyarázzák. A népi hatalom megdöntését és az ellenséges elemek viszonylag tartós felülkerekedését alapvetően az eredményezte, hogy a helyi jellegű és rendkívül intenzív ellenforradalmi törekvések szorosan összefonódtak más ellenforradalmi gócokat képező városok, így elsősorban Budapest és Miskolc hasonló elemeinek törekvéseivel. Az Egri Pedagógiai Főiskolán, mely Heves megyében az októberi események során az ellenforradalom központjává vált, már október 23-a előtt Boldizsár Iván és Aczél Tamás október 18- és 20-ai előadásainak alkalmával kezdetét vette az a folyamat, mely a hibák kijavításának ürügyén a népi demokratikus államrend és annak intézményei tekintélyét lejáratva és különböző antimarxista 206. Bíró Lajos és társai büntetőperének vádirata Eger, 1957. június 10. 386