Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
bevonásával, hanem a hatáskörébe utalt állam- és életellenes bűncselekményekre kiszabható büntetések mértékét is rendkívüli módon megszigorította. A megállapított bűntettekért halálbüntetés járt, amelyet a bíróság „az eset összes körülményeihez képest" enyhíthetett életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre, további enyhítésnek azonban nem volt helye. így annak a sorsa, akinek az ügyét az ügyész - a legfőbb ügyész utasítására - népbírósági tanács elé utalta, lényegében megpecsételődött. Heves megyei felkelőkre a legsúlyosabb ítéleteket - mintegy félszázat - a Miskolci Megyei Bíróságon felállított népbírósági tanács mondta ki. Itt vonták felelősségre az Egri Járás Forradalmi Tanácsának tagjait, az eljárás során első fokon két személyt - dr. Szombathy Istvánt és Berzsenyi Györgyöt - halálra ítéltek, az ítéletet másodfokon 13, illetve 11 év börtönbüntetésre mérsékeltek. A népbíróság hozott ítéletet Bíró Lajos, Balogh László, Götzinger Károly és egy másik büntetőügyben dr. Korompai János ügyében is. Legsúlyosabb jogerős ítélet a hevesi forradalmárok monstre perében született. Az eljárás során 18 személyt vontak felelősségre, s míg a Miskolci Megyei Bíróság népbírósági tanácsa „csupán" 2 és 15 év közötti börtönbüntetéseket szabott ki, addig dr. Vida Ferenc (a Nagy Imre-per tanácsvezető bírája) elnöklete alatt a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa Guba Dezső gimnáziumi tanárt és dr. Besenyei Sándor ügyvédet 6 7 életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az ügy azért megdöbbentő, mert a hevesi forradalmi események nem tértek el a megye más településein történtektől. Magyarázatul az szolgálhat, hogy a korszakjogszolgáltatásának sztálinista gyakorlata szerint nem csupán az elkövetett bűncselekményt vették figyelembe a büntetés kiszabásakor, hanem az illető származását is. Az osztályidegen származású (földbirtokos, kulák, értelmiségi, a Horthy-rendszer erőszakszervezeteinek tagja stb.) vádlott cselekedete sokkal súlyosabb megítélés alá esett, mint a megtévedt „dolgozó osztályhelyzetűé". A megítélést súlyosbította az is, ha a perbe fogott személyt - mint pl. Guba Dezsőt - a korábbi években államellenes bűncselekmény elkövetése címén már elítélték. A fegyveres erők testületeihez tartozók, illetve a fegyveres akciókban részt vettek ügyeit - Heves megyében ez mintegy ötven személyt érintett - a hadbíróságok tárgyalták. Jobb Lászlót és 13 társát - többek között Czaga István főhadnagyot, Tompa András rendőr századost, Kádas Gézát, Mata József törzsőrmestert, Tormássy Tibort, Bitskey Aladárt (az ún. tízes bizottságot) - a Budapesti Katonai Bíróság vonta felelősségre. Közülük a legsúlyosabb ítéletet, 15 év börtönbüntetést, Jobb László kapta. A kisebb ügyekben indított perek „tömegtermelése" az Egri Megyei Bíróságra maradt. 1957-ben és 1958-ban jogerősen 400 személyt ítéltek el államellenes bűncselekmények vádjával: 68 főt államrend elleni szervezkedé6 7 Dr. Besenyei Sándor nem érte meg az 1963-as amnesztiát. 1960-ban a Márianosztrai Országos Börtönben, ötvenhat évesen meghalt. 37
