Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

II. A forradalom napjai

voltam, de most hiszem, el fog jutni az egyetemre. Mi, parasztok dolgozunk, elvégezzük az őszi munkákat és azon igyekszünk, hogy minél többet termeljünk. így nyilatkozott Babos Ferenc, s tudjuk, hogy parasztságunk minden tagja nevében nyilatkozott, mert jó hazafihoz méltón igyekszik minden földművelő ember segíteni a függetlenségéért harcba szállókon, a városi ellátatlanokon, hogy ne érezzenek hiányt, legyen meg mindenük, élelmiszerben, húsban, tojásban, tejben. Kell is, hogy ez a gondolat vezéreljen most ezeken a sorsdöntő napokon minden jó hazafit, hiszen a forradalom hős fiai vérükkel pecsételve vívták ki a parasztság részére is ezeket az eredményeket. Sajnos azonban akadnak sokan, akik a nehéz, szükségletekben szegény napokat kihasználják, konjunkturálisán vámszedői lettek a helyzetnek. A felhozott és a piacon árusított termékekért oly megmagyarázhatatlan árakat kérnek, ami nem megengedhető. Miért 5 forint a tojás, miért 300 forint egy liba? Ki tudja? Ha magát az árusítót megkérdeznénk, az sem tudna rá felelni. De most a pánik lett úrrá a parasztságon oktalanul, ami nem helyes. Maga a parasztság győződhetett meg róla, hogy kereskedelmi üzleteink teljes kapacitással álltak rendelkezésükre, sehol egy fillérrel sem kaptak drágábban árut az előírtnál! Mi az ok mégis, hogy ők felemeljék áruik árát? Hisszük, hogy parasztságunk teljes összefogással ellátja városunkat élelmiszerrel, kielégíti szükségleteinket, de normális, megengedhető árakon! Össze kell fognunk, a falunak segíteni kell a várost, hogy a város is segíteni tudja a falut, de legfőképpen ügyünket, a forradalmat, győzelmünket, függetlenségünket. Forrás: Gyöngyösi Hírlap - Gyöngyös Város Munkástanácsának lapja. 1956. november 4. 1. p. 124. Részlet a megyei kiegészítő parancsnokság katonai jelentéséből [...] 1956. november 4-én egész nap esemény nélkül telt el, majd estefelé értesítést kaptunk a helyőrségparancsnoktól, hogy legyünk készenlétben, mert a szovjet csapatok Mezőkövesd felől közelednek harckocsikkal. Ezt nem tudtuk mire vélni, de sok beosztott hangoskodása ellenére a parancsnok bajtárs véleménye az volt, hogy mi semmi esetre sem harcolunk a szovjet csapatokkal szemben. Ugyanakkor tudomásunkra jutott, hogy az egri tefusok ellenállást szerveznek a szovjet csapatok ellen. Ezután a helyőrség-parancsnokság is utasítást adott 211