Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

II. A forradalom napjai

nácsházára, hogy a régi földjét, a telekkönyvben felvett jogos tulajdonát, amelyek a jogtalan és igazságtalan tagosítás folytán a termelőszövetkezetek birtokában vannak, azonnal adják vissza. A fent említett számú tömeg követelte, hogy a tanácsülés legyen nyilvános, ezzel kapcsolatban Varga György elnök elrendelte, hogy a mikrofont kapcsolják be, hogy a falu felvonult dolgozói tudomást szerezhessenek azonnal a történtekről. A termelőszövetkezetek vezetői, tagsága engedett a nép követelésének és azt jogosnak ismerte el. Elsőnek a Micsurin Tsz vezetőségéből Kocsis Ferenc szólalt fel. Azt felelte, hogy ő nem mond ellent a téesz feloszlatásának, ellenben közli a falu népével, a tanáccsal, hogy 120 család nevében ő nem dönthet, így szükséges, hogy a szövetkezet közgyűlése döntsön. A Petőfi Tsz és tagsága nevében Juhász Zoltán elnök kijelentette, hogy nem kell nékik a más földje, a téesz feloszlik, a földet mindenkinek vissza kell adni. Az Alkotmány Tszcs és tagsága nevében Babus Zoltán elnök kijelenti, hogy csatlakozik az előtte szóló téeszekhez és híve annak, hogy mindenki a saját földjén dolgozzon, de aki a tszcs-ben akar maradni, az szabad területen nyugodtan alakíthat téeszt. A Kossuth Tsz nevében Bagi Benjámin bejelenti, hogy a téesz feloszlik, de felhívja a tanácsülés figyelmét arra, hogy a tsz tagjainak 60 %-a föld nélküli, akiknek tartalék területből földet kell biztosítani. A Vöröscsillag Tsz nevében Huszár András a tsz azonnali feloszlatását jelenti be, de ismételten kéri, hogy a földnélkülieknek adjanak a tartalék területből földet. A Viharsarok Tsz nevében Tóth Emánuel csatlakozik és a téesz feloszlatását kéri, de egyben követeli, hogy mindenkinek a saját földjét adják vissza. Az állami gazdaság szakvezetője, Orosz Gyula kijelenti, hogy nincs ellene kifogása, hogy a gazdaság területéből mindenki megkapja a saját földjét, és felajánlja, hogy azon a 80-100 k[atasztrális] hold területen, amely meg van szántva, le van trágyázva, minden segítséget megad és rendelkezésre bocsátja a gazdaság gépeit, hogy a vetési munkálatokat elvégezzék, s az a kérése, hogy üzemanyagot adjanak, mert az nekik nincs. Felhívja a község lakosságát, hogy a nemzeti vagyon legyen az állami gazdaságban, vagy tsz-ben, vagy egyéni dolgozó parasztoknál, elsőrendű érdek megvédeni és átmenteni ezekben az időkben. A gépállomás igazgatója, Lukács Benedek hozzászólásában azt mondotta, hogy Atkár községben a vetési és szántási munkálatokat 10 géppel támogatja, a mélyszántást elősegíti, a gépállomás birtokában lévő háztáji földeket visszaadja a jogos tulajdonosoknak. Megemlíti, hogy a jelen pillanatban a gépállomás nagy mérvű üzemanyaghiánnyal küzd. Szabó Miklós tanító hozzászólásában utal arra, hogy a tsz-ekben a közös állatállományhoz egyelőre ne nyúljanak, majd ha rendeződnek a viszonyok, a felsőbb hatóságok utasítása alapján azokat is rendezni lehet. 182