Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
egyik beosztottja akadályozta meg, az üzlet vezetőjét védőőrizetbe vették. A járási pártbizottság épületét a fegyvert kereső tömeg teljesen feldúlta. Az incidensek ellenére végül sikerült megválasztani a forradalmi bizottságot, amelynek elnöke a nap főszereplője, Gál János lett A testület titkárává Fecske László volt jegyzőt választották. A megye második legnagyobb városába, Gyöngyösre október 26-án érkeztek diákok Budapestről, Miskolcról és Egerből azzal a céllal, hogy tüntetést szervezzenek. Délután mintegy 1200 fős tömeg lepte el az utcákat (környékbeli bányászok, a város üzemeinek munkásai, parasztok és diákok). Eltávolították az épületekről a kommunista szimbólumokat, majd a laktanyához vonultak, hogy a Hatvanból visszafordított miskolci felkelőket kiszabadítsák. 1 7 A katonák ellenálltak: megtagadták a fegyverek kiadását, a felkelők ellen harckocsikat vonultattak fel, és az őrség riasztólövéseket adott le. A rendkívül feszült helyzetnek az Abasárról segítségül hívott harckocsizászlóalj megjelenése vetett véget. A túlerőt látva késő éjszaka a tömeg szétoszlott, haláleset vagy sérülés nem történt. Másnap folytatódtak a tüntetések, a tömeg behatolt a középületekbe, és megsemmisítette az ott talált iratokat. A helyőrség ezúttal is beavatkozott, és szétzavarta a tüntetőket; a postát és a rendőrséget megszállták a katonák. 1 8 A Gyöngyösi járás községeibe egyrészt Gyöngyösről, másrészt a budapesti vonalon szolgálatot teljesítető vasutasoktól jutottak el a hírek. Abasár községben október 27-én a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban dolgozó helybeliek, Adácson a helybeli vasutasok voltak az események elindítói. A járás legtöbb községében október 26-án és 27-én tüntettek, eltávolították az önkényuralmi szimbólumokat, ledöntötték a szovjet emlékmüveket. Nagyrédén október 27-én a kora esti órákban tüntetésre került sor. Mivel a faluban aznap lakodalom, temetés és szüret is volt, az emberek nagy része ittas állapotban volt. Valószínűleg ez is közrejátszhatott, hogy a nap folyamán igen sok atrocitásra került sor. Több funkcionáriust inzultáltak, egyikük lakásába erőszakkal behatoltak. A Brezovay-kastély előtt a földesúr emlékére elénekelték a Himnuszt. A tsz-irodából, a tanácsházából kihordták, majd elégették a vörös zászlókat, a dekorációs anyagokat és az iratokat. Hatvan város, a Hatvani járás és a Hevesi járás első megmozdulásai az eddigiektől legföljebb annyiban különböztek, hogy csak viszonylag későn (október 28-án vagy inkább azt követően) került rájuk sor, s a kezdeményezők azok a ' Október 25-én Miskolcról egy főleg fiatal munkásokból álló felfegyverzett csoport indult Budapestre, hogy bekapcsolódjon a fővárosi harcokba. Az éjszaka folyamán azonban a miskolciak sorra fennakadtak a főváros köré font gyűrűn. Három gépkocsi Hatvan határában futott bele egy magyar katonai alakulatba, amely sortüzet adott le rájuk. Az egyik fiatal fejlövést kapott és azonnal meghalt, a többieket a helyi honvéd laktanyába kísérték, majd visszafordították őket Miskolc felé. Szakolczai - A. Varga 2003, 138-139. p. "Kozári 2000,223-24l.p. 15
