Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében

A mozgalmas napot követő éjszaka összeült a városvédelmi bizottság. Másnap megjelent sajtófelhívásában bejelentette, hogy a rend biztosítása érdekében megalakult a nemzetőrség ideiglenes védelmi parancsnoksága, amelynek irányítása alatt állnak a város fegyveres erői, beleértve a felfegyverzett diákságot, a honvédséget és a karhatalmi szerveket. A forradalmi szervezetek küldötteit október 28-án fél 1 l-re a színházba hívták a városi munkástanács megalakítása érdekében. Bejelentették, hogy a megyei, a járási és a városi pártbizottság a kialakult helyzetre való tekintettel beszünteti működését. A megye településein különböző időben és más-más módon vették kezdetüket a forradalmi események. Ha egy község lakosai közül valaki részt vett a budapesti vagy a borsodi eseményekben, akkor ott igen gyorsan sor került az első megmozdulásokra, majd pedig a munkástanács megalakítására. A megye nagyobb ipari üzemeinek dolgozói is kezdeményezően léptek fel lakóhelyükön. A Pétervásárai járás egyik községébe, Mátraderecskére egy Budapesten tanuló falubeli fiatalember - hármasugró élsportoló - október 22-én vitte meg a fővárosi események hírét. Másnap este a falu lakosai tüntetésen követelték a funkcionáriusok leváltását, elzavarását. Október 25-ig minden este volt megmozdulás, megrongálták a szovjet hősi emlékmüvet, leverték a téglagyárról a vörös csillagot, széttépték a vörös zászlókat, feltörték a párthelyiséget, és megsemmisítették az iratokat, kitették a keresztet az iskolában és a tanácsházára. A járás településeire azonban sokkal nagyobb hatással voltak a borsodi munkásváros, Ózd eseményei, ahová sokan jártak dolgozni az észak-hevesi községekből. Maga Pétervására is az ózdiak segítségével alakította meg október 26-án az ideiglenes munkástanácsot. Bátorban október 27-én este Ózdról hazatérő munkások mentek be a tanácsházára, és közölték a tanácselnökkel, hogy este hét órára felvonulást szerveznek, mivel Ózdon és Miskolcon ez korábban már megtörtént. Lemondatták a tanács végrehajtó bizottságát, és ideiglenes forradalmi munkástanácsot alakítottak. Erdőkövesden október 25-én este kb. háromszázan vonultak fel, előbb az ózdiak 12 pontos követelése hangzott el, majd énekelve a falu központjába mentek és ott imádkoztak. Ezt követően kommunista szerzők könyveit, vörös zászlókat és drapériákat, Sztálin-, Lenin- és Rákosi-szobrokat semmisítettek meg. Október 27-én Ózdon dolgozó munkások jártak házról-házra, felvonulásra hívták a falu népét. A tüntetést követően 19 tagú munkástanácsot választottak. Hevesaranyoson október 25-én ugyancsak Ózdról hazaérkezett munkások kezdeményeztek tüntetést. Kommunista- és szovjetellenes jelszavakat skandáltak, az egyik funkcionárius ablakát később betörték. Az Egri járás Borsoddal határos északi községeiben is hasonlóan alakultak a forradalom első napjai. Bekölce kereső lakosságának nagy része a Borsodnádasdi Lemezgyárban dolgozott, ahol a hangulatot magasra hevítették a Miskolc13