Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
ken kapuk valának, negyedik kapu magas boltozatával egész 1842. évig fennállott, midőn a báró Brudern-féle, most városi nyilvános kórház épülete átellenében kisszerű ház helyén, melynek szöglete a kapu egyik szárnyával közvetlen érintve volt, a város csinosbulására nagyobbszerü ház építtetvén a kapu lerontatott. 27 3 A haza és király iránti vitézi hü kitüntetésért nyert szabadalmukat, s javaikat illető földesúri birtoklási jogaikat a gyöngyösi lakosok a hazában gyakorta dúlt bellázadások, pártviszályok, s az egymás után következett török hadjárások miatt sértetlenül folytonosan meg nem tarthatták, a lakosok ily hadjáratok alatt, felettük gyakorolt kegyetlenkedések elől elfutva vagyonaikat sokan elhagyták, azokat mások elfoglalták, midőn az előbbiben lakos visszatért, az elfoglaló a tulajdont átbocsátani vonakodott, s így a lakosok között is meghasonulások keletkeztek, a gyengébb fél pártfogót keresett, s pártfogóját földesurává fogadta el, s az ily körülmények, ha hazánk történetét vizsgálva a birtokunkban lévő jegyzőkönyvek tanúsításaival egybehasonlítjuk, már 1526-ik évben, midőn Szapolyai János és I. Ferdinánd között a királyi trón iránti viszályok kitörtek, és János király 1529-ik évben Szulejmán török császárt Magyarországba hívta, hogy személyét a királyi székben megerősítse, megkezdették, s miután azon időben a királyi had fővezérei voltak a leghatalmasabbak, a lakosok ezekhez járultak, kiket megnyerni könnyű volt, mivel azon urak a védelem és pártfogás ürügye alatt magokat azonnal pártfogoltjaik földesurává is emelték, az első gyöngyösi földesurak között gróf Forgách Ádám, Drugeth György de Homonnay, Rákóczy László, Tököly István, Nyáry Zsigmond, Bossányi László, Haller György, Eszterházy Miklós, Koháry István, Lónyai Anna, özvegy Veselényi Istvánné, Vámos István és Dósa Ádám neveikkel találkozunk. Később számtalan határozat olvasható a városi jegyzőkkönyekben, melyek folytán pusztatelkek egy vagy más lakosnak határozott időre, díj mellett adattak használatra által, melyek azonban az idők viszontagságai vagy kellő fegyelmezés hiánya miatt a várostól örök időre elsajátítattak. így olvassuk 1688. évről a 2. jegyzőkönyv 209. lapján, hogy Csima János szolgabíró a város földjéből egy darabot magának félretett, de átadási oklevelet a tanácstól nem szerzett, ugyanazon földet akkori plébános, Almásy András beszántatta, bevetette, s a várostól erre engedélyt eszközölt. 1712. évben Szentmiklósi Nagy Jánosnak a város földjéből egy tér juh 27 4 adatott. 1713-ik évben Nagy András jezsuiták superio27 1 1703. augusztus 4-én a város a települést övező árokásásról s árokmentén töviskerítés felállításáról, s a városban lévő négy kapunál lévő őrház felállításáról határoztak, 1738. szeptember 30-án a városi tanács a városi kerítés, a négy kapu felállításáról s kapunként 2-2 őr állításáról határozott. - KOVÁCS B. 1984. 30., 92. 27 4 A juh szó után kimaradt 2 szónak a helye. A levéltárban őrzött kéziratban ezen a helyen a juheszterág szerepel. Az eszterág régi magyar szó, s tájat jelentett. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. II. 482. - Értelemszerűen a nevezett személy juhlegelöt kapott. 95
