Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
veszi eredetét, 25 1 és míg Poroszlónál a Tiszába nem szakad, mindenütt a községek alatt folyik el, igen sok forrásai lévén ritkán fagy be, ha megárad, igen mérges, 1848. évben három nagy kőhidat tört össze, nevét honnét nyerte, nem tudni. 25 2 A községhez közel van két berek, az egyik az Eger vizénél mocsáros hely, körül van véve kaszálókkal, puha topolya 25 3 és nyárfákat ad, neve Kis Buda. 25 4 A másik fácányos bereknek neveztetik, ezen folyik keresztül a Laskó vize, leginkább mocsárfákat ad, ezelőtt híres fácányos berek volt, de jelenlegi ura, az egri érsek őexcellenciája, a fácánytenyésztést benne megszüntette, s a berek jelenleg csak egy csősz őrizete alatt áll, nyílásai pedig kaszálónak használtatik. Ezen fácányosnak 25 5 első végén egy nyári szép mulató kastélya van az egri érsek őméltóságának, csinos díszkert közepén. Ezen laktól egy szép legelőn keresztül, mintegy fertályórányi séta távolságra van az egri érseki majorság, s ezen majorság és kastély között Szent Vendel tiszteletére épített kápolna. 25 6 A hagyományból tudjuk, hogy itt még IV. Béla király idején falu volt és neveztetett Szikszónak, 23 7 vannak is némi jelei, mert midőn a nagy kolera idejében ezen kis templom mellé temettettek holttestek, sok csontváz, valamint vas és ilyenek ásattak ki, elpusztulása óta Puszta Szikszónak neveztetik, és onnét hívják a majort is 25 1 A Laskó a megye északi szélén fekvő Szűcs falu feletti Bagolylyuk térségében ered. - Magyarország földrajzinévíára II. Heves megye. 1980. Térképmelléklet. 25 2 A Laskó neve szláv eredetű szó, amely a népnyelvi 'láp, mocsár' szó származéka. CSIFFÁRY G.-Cs. SCHWALM E. 2001. 12. 25 3 Az erdészeti szakirodalom szerint a topolya szavunkat a horvát nyelvből vettük át és általában nyárfát jelöl. — CSŐRE P. 1980. 1 17. - Az értelmező szótár szerint a kifejezés főleg a fehér nyárfát jelenti. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. VI. 729. - A szomszédos Mezőtárkányban a fekete nyárfát nevezik topolyának. - Heves megye földrajzi nevei 1975. II. 89. 25 4 A helynév utólag beírva. - A település nevét legkorábban egy 126l-es oklevél említi Buda néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 75. - Elpusztult település Füzesabony, Szihalom, Dormánd, kis részben Besenyőtelek és Mezőtárkány határában. 12611332 közt Buda, 1494-től Kisbuda néven említik a források. - B. HUSZÁR É. 2002. 214. - Buda helynév magyar személynévből keletkezett. - KISS L. 1978. 132. - A leginkább elfogadott magyarázat szerint a szláv Budimir személynévből származik, amelynek jelentése: lenni+béke. - LADÓ J.-BÍRÓ Á. 1998. 42. 25 5 A FüzesabonyPusztaszikszó határában létezett fácánkert 1728-1850 közti múltjára lásd: CSIFFÁRY G. 2002. 90. 25 6 A középkori pusztaszikszói kápolna romjait 1732-ben említik, utóbb Barkóczy Ferenc egri püspök a romok helyén építtette fel az újabb kápolnát. - DERCSÉNYI DVOITP. 1972. II. 754. 25 7 Szikszó elpusztult települést legelőször egy 126l-es kiadású oklevél említi Dezmaszykzou néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 136. - Az elpusztult település Füzesabony nyugati határában lokalizálható, 1549-től végleg elpusztult. - B. HUSZÁR E. 2002. 260. - Az újkorban a püspöki, ill. érseki uradalom majorja volt a helyén. 90
