Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
kellett lennie, várát, mint igen kedvelt helyét, Bombardi szerint, melynek nagyobb kiterjedésű tömbfalát említik, s mély üregei, szerteágazó s hosszú föld alatti folyosói - via duct 17 5 - római eredetre mutatnak, 17 6 épületekkel díszítette, s itt építette azon Szent János evangélista tiszteletére szentelt jeles egyházat is, mely ékességére s díszére nézve az ország minden egyházai között legszebbnek s legfényesebbnek tartatott. Bonfin IV. Béla király 1261. évi okirata után azt jegyzi fel ezen egyházról: itaque supra omnes ecclesias cathedrales regni Hungáriáé per tot donationes et libertates per sfanctos] reges donatas et concessas sedebat, ut domina gentium in sede maiestatis suae diademate pulchritudinis coronata. 17 7 Mi egyebeket a történelem még Egerről feljegyzett, azok már őseredetére, elnevezésére nem vonatkozhatnak, mi ezekre nézve kinyomozható volt, a fentiekben elsoroltatik. Kelt Egerben, a közigazgatási tanács által 1864. évi július hó 4-én. Eger város polgármestere tanácsülésében Béres Ferenc tanácsnok Egerszalók 692 K.i.1864 tfekintetes] főszolgabírói számra, helynevekről Eger Szalók községből, tekintetes Heves megyéből Az adatgyűjtési kérdőpontokra a következő felelet terjed ki: 1. Tekintetes Heves és K[ülső] Szolnok t[örvényesen] e[gyesült] vármegye, Tarna járás, székhelye Eger. Térmértéki összege 1600 négyszögölével holdja 3995 h 1551 négyszögöl, melyben van szántóföld 1528 hold 1551 négyszögöl rét 431 hold 618 négyszögöl szőlő 47 hold 1130 négyszögöl 17 5 A latin eredetű viadukt völgyhidat vagy szakadék felett emelt hidat jelent. 17 6 Az utalás az egri várban ma is látható föld alatti erődrendszerre (kaszárnya- s ágyútermek, közlekedő folyosók, más néven kazamaták) vonatkozik, ezek viszont csak 1552-1596 közt készültek el. 17 7 A latin oklevélrészlet első szava valójában „ipsaque", utolsó szava „decorato". - Az idézet fordítása: „a szent királyok által adományozott és átengedett oly sok adomány és kiváltság révén Magyarország többi székesegyháza fölött mint a népek úrnője ül méltósága trónusán a szépség koronájával ékesítve." - Árpád-kori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban 1997. 24. 70
