Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Az encsi pusztáról egy per létezik a város levéltárában 1689-ik évről, melyből az tűnik ki, hogy nevezett puszta Borhy Imre nevű gyöngyösi bíró által Laskovits István úrnak elzálogosíttatott, melyet a gyöngyösi lakosok váltottak ismét vissza. Encs és Bene pusztáit a város az idő óta szabadon s minden háborgatás nélkül birtokolta, még a Bene pusztai Mikoson 28 2 nevü kiapadhatatlan jótékony folyó vizén, taksa cím alatti meghatározott, évenként a városi pénztárba fizetendő díj mellett, némely uraknak malmok, s a gyöngyösi vastag szürposztósoknak kallót állíthatni, egy kiirtott erdőrészt, mely jó minőségű földalappal bírván, kilenced dézsma adás kötelezése mellett szőlőkkel beültetni a városi hatóság által megengedtetett s kiosztatott, s midőn a városi közönség előbb körülírt módon a Gyöngyösön támadt földesuraktól mindenáron szabadulni soha meg nem szűnt törekedni, 1850-ik évben cs[ászári] kir[ályi] apostoli felséghez folyamodással járultak az úri taksák és a szőlők dézsmáltatásának megszüntetése érdemében, s hogy ezen városi közönség számosb királyi privilégiumai egy részre nem hajló bíróság által lelkiismeretesen megvizsgáltatnának, és azok tartalmai szerint a közönség jogai szabályozva és rendezve lehessenek. Ezen folyamodvánnyal néhány lakos őfelségéhez személyesen Bécsbe utazván átnyújtották, s azt a fejedelem 1851-ik évi 28 1 körútja alkalmával itt Gyöngyösön megújították. A fejedelem átlátván Gyöngyös város lakosainak alapos sérelmeiket, a magyar királyi Helytartótanács köréből Dobrzsánszky Adolf helytartói titoknokot királyi biztos tulajdonságban Gyöngyösre kiküldötte, hogy a lakosok sérelmeit kihallgatván és megvizsgálván, a nép és földesurak között fennforgó zavarokat gyökeresen szüntesse meg. Eredménye lőn, hogy a városi nép a hajdan királyi adományozás útján nyert tulajdonait ismét egyezség útján vásárolta meg a földesuraságokból 142 878 f[orin]t 9 krajcár pénzben, és ezen összeg a már eddig nyolcvanötre felszaporodott földesuraknak birtokaránylag 1853-ik évi január hóban ki is fizettetett. Adná Isten, hogy ezen véren és pénzen szerzett birtokain szabadságát minden tekintetben a nép zavartalanul örökre élvezhetné. De midőn benn a városban és határában e nép magát a földesuraságoktól megszabadította, ugyanekkor a város egyedüli úri birtokában lévő Bene pusztában másoknak földesúri jogot engedett, ugyanis az ott lévő dézsmás szőleit, mit a város soha senkinek pénzért el nem adott, a dézsmajövedelem arányában felvett váltságul csekély díj mellett örökváltság alá bocsátotta. Ezt látván ezen pusztában lévő malomtulajdonosok is a taksafizetést megtagadták, kénytelen volt a város őket beperelni. Ebbéli hibájuk az akkori elöljáróknak, s az örökváltság ügyében munkálkodó bizottmánynak megbocsáthatatlan. 28 2 A két utolsó szó bizonytalan olvasat. 28 3 I. Ferenc József 1852. június 20-án járt Egerben, másnap pedig Gyöngyösön. BREZNAYI. 1995. 18-25. 97
