Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
az országban létező birtokaiktól megfoszttatta, mely birtokok között említtetik Gyöngyös is a Bene pusztával, melyeket a fényes diadal jutalmáért Farkassy Tamás nyerte és azoknak ugyanazon királyi oklevél szerint földesura lett, azonban Farkassy Tamás a gyöngyösiek vitéz, hü tettüket méltányolván, úgy jutalmazta meg, hogy Róbert Károly királytól Gyöngyös város részére, a Buda város lakosai által élvezett egyenlő szabadalmakat eszközlött, s a város minden egyes lakosainak a belhatárbeli birtokaikat földesúri tulajdonukká, a Bene pusztát pedig a városnak mint községi vagyont földesúri tulajdonává ajándékozta, s a város ezen szabadalmaira s birtoklási jogaira nyert privilégium a király és ország rendjei által megerősítetve kelt Visegrádon, 1335-ik évi november 5-én. Ennek emlékére a város címerében farkas, csillag és holdvilág metszetett, mint ez a városház homlokzatán máig is látható, 27 0 és a város pecsétjén is használtatik. 27 1 Hogy Gyöngyös városa a privilégium értelme szerint valósággal kővel kerített város volt, erről tanúskodnak a városi jegyzőkönyvek, 27 2 sőt korosabb lakosok négy kapuról megemlékeznek és innen mai napig is a város déli, úgynevezett Csap utcájában gróf Károlyi Györgynek a Kis-patakon lévő vízimalma a kapu malomnak, úgy a város északi részén, most a Rédei István malma szintén kapu malomnak, harmadik vonalon egy mészárszék, kapu mészárszéknek neveztetik, mert régebbi időben Gyöngyös belvárosa odáig terjedvén, azon helye27 0 A város 1770 körül faragott címere napjainkban a gyöngyösi Mátra Múzeumban látható. 27 1 A Csobánka család a tatárjárás idején már több ágra oszlott Aba nemzetség negyedik ágát képezte. 1267-ben István ifjabb király a gyöngyösi Csobánka fiának, János comesnek adományozta Gyöngyöshalászt. Csobánka János fiainak egyike, László 1298-ban útonállásra vetemedett, Rafain bánnak, Debrecen urának jobbágyait kirabolta, megölte. Ezért már III. András király fejvesztésre ítélte, birtokait elkobozta. Az ítélet végrehajtása évek múlva sem történt meg. Közben, 1301-ben meghalt Csobánka János, ekkor gyermekei, köztük a fejvesztésre ítélt László, megosztoztak a birtokon, majd Csák Máté familiárisaként a pártütő oldalára állva, 1312-ben a rozgonyi csatában Károly Róbert ellen harcoltak. Egyikük elesett, a többi Csobánkát meg az Anjou király fosztotta meg birtokaitól, s Gyöngyöst 1327-ben saját párthívének, Széchenyi Farkas fia Tamás erdélyi vajdának és Szolnok ispánjának adományozta. DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 13. - A Kacsics nembeli Széchenyi Tamás, 1301-től Károly Róbert híve, fényes pályát futott be, s mint a király kedveltje, több megyére kiterjedő birtokadományban részesült. Széchenyi Farkas kérésére 1334. május 5-én mind a három uradalmi birtokközpontja részére Nógrádban Szécsény, Kishontban Rimaszombat és Hevesben Gyöngyös kiváltságlevelet kapott a királytól. - E. KOVÁCS P. 1984. 11-12. - A városi rangot megszerző Széchenyi Tamás és leszármazottai továbbra is földesurai maradtak Gyöngyösnek. 27 2 A privilégium elvben engedélyezte a városnak, hogy kőből építhessenek városfalat. Viszont a kőből emelt városfal soha nem készült el, ezt bizonyítja, hogy 1683-ban az elöljáróság arra kért és kapott engedélyt a török hatóságtól, miszerint a várost régi szokás szerint sövénnyel és árokkal keríthesse be. - E. KOVÁCS P. 1984. 13. 94
