Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Mind a tizenkét dülő a Kaali határra vezet. Van ezen kívül még a községnek az úgynevezett Kisrét és Bözsi földje, mely mindkettő rét volt, de már nagy része fel van törve, az egész határ kiterjedése, az egri érsekség birtokát is belevéve, teszen 9377 katasztrális holdat és 1147 négyszögölet. Ebből a község kapott a 119 telek után 5850 holdat, de nem katasztrális holdban.

26

1 Kelt Füzes Abanyon, május 23-án 1864. Pap János jegyző Gyöngyös Gyöngyös városa Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban fekszik, Pest és Kassa fő országút vonalán, Pesttől 11, Kassától 18 Vi mérföldnyi távolságra, a legrégebbi mezővárosok sorába tartozik, fekvése kellemes, szőlős és erdős hegyek által körülvéve, a híres Mátra gyönyörű tölgyes és bikkes erdejével e várost észak felől védi. Gyöngyös város az egyetlen névről említtetik, íratik és ismertetik most országszerte, azonban a régi magyar nyelv szerint Geongeos, néha Giongios vagy Gyöngiös, gyakran Gyengyes, sőt Gyungusnak is íratott.

26

2 Hogy Gyöngyös város mely időtől említtetik legkorábban, s honnan népesíttetett, meghatározni nem lehet, mert e városi levéltár 1648. évi június 20-án, a városházzal együtt tűzvész által nagy részben felemésztetett, és az elhamvasztott okiratok később részint a budai Helytartótanács levéltárából, részint a Nemzeti Múzeumból pótoltattak, azonban népessége az 1304. évig terjedő okiratok szerint tisztán magyar vala, szaporodott ugyan az itt letelepedett tót és német eredetű mesteremberekkel, kiknek utódai most mind tiszta magyarok. Gyöngyös város nevének eredetéről annyi tudatik még, hogy a legrégibb deák írásokban

26

3 mindig Gyöngyösinumnak találtatik, Istvánffy

26

4 szerint Gem26

1 Füzesabony földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1975. II. 5364. lapokon. Viszont abból hiányoznak a Pesty-féle gyűjtésnél felvett határnevek közül: Csörszárki dülő, 1-sö Rétföld düllő, Kisárok düllő. 26

2 Csikány János városi levéltárnok Gyöngyösről készült leírásában igen gyakran szó szerint felhasználta a HML Gyöngyös város iratai között, ma az V401/b/13. Fasc. XX. 75. jelzet alatt található 43 lapos kéziratot. Korábban ezt közölte Horner István: Gyöngyös városának történeti, statisztikai és geográfiai leírása. Pesten, 1863-ban megjelent müvében. - SZABÓ J. 2005. 112. - Gyöngyös legkorábbi okleveles említése Gungus alakban IV. Béla 1261. évi oklevelében történik, mint amelynek szomszédságában fekszik Gyöngyöspüspöki (Gunguspispuki) püspöki birtok. GYÖRFFY Gy. 1987. III. 127. 26

3 Értsd: latin nyelvű írások. 26

4 Istvánffy Miklós (1538-1615) történetíró, akinek fő müve A magyarok történetéből. 92