Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

tanya, az egri főkáptalan tulajdona. Ezen helység egy dombról koszperiumnak

246 neveztetik, de ezen nevezet csak a hagyományból ösmeretes. Füzes Abany és a Rima folyó között folyik el az Eger vize (patak), melynek eredeti megnevezése a maga helyén lesz leírandó, ezen vízen van egy malom, molnári lakkal építve, őrlő, pitlelö

24

7 és a kásacsináló kövekkel hét köre csinálva, szemközt egy vendéglő, kővel kerítve, nagy állással ellátva, tartozik az egri káptalan javaihoz. Füzes Abany tartozik a Pesti kerülethez, az úgynevezett Tarna járásban van, határos Szihalom, Mező-Tárkány, Dormánd, Erdő-Telek, Kaal, Kerecsend községek és Maklár mezőváros határával. Népessége az 1863. évi összeírás szerint 3004-re megy. Füzes Abany a Mária Terézia urbárium szerint bír 117 úrbéri telket, a tagosítás 1858-ban történt meg. Füzes Abony már 1300 előtt is megvolt, mert papi séma

24

8 szerint, amidőn a lelkészeknek birtokukból kellett adózni, íratott Obyon falu, mely már akkor is az egri püspökség javaihoz tartozott, most íratik Füzes Abanynak, hogy megkülönböztessék a Pest megyei Szolnokkal határos Szolnok-Abanytól. Ezen nevet: füzes onnét vette, mert régente a község keleti oldalán igen posványos, nádas hely és fűzfa termőhely volt, hogy honnan népesíttetett, nem tudatik.

24

9 A nép mind római katolikus és mind magyar, kivéve 46 zsidót, kik csak az 1850. évben csúsztak be a községbe, addig Füzes Abanyban nem volt szabad zsidónak lakni. Füzes Abany községet két folyóvíz veszi körül, felülről az Eger vize, melyen a községben egy malom molnárlakkal 8 köre van építve, ezen folyó azért neveztetik Eger vizének, mert az egri melegvíztől veszi eredetét,

2

5" és azon hatása is van, hogy Füzes Abany Egerhez 2 mérföld, mégis közönséges hideg téli időben jegelés nélkül őrölhet a molnár. A másik, mely szinte a községhez közel, alsó oldalán folyik, neveztetik Laskó folyónak. Ez Egren felül, Bakta községnél 24

<' Koszpériom-domb ma Maklár határában van. - Heves megye földrajzi nevei 1970. I. 181. 24

7 A pitle a malomban a garatnál lévő sürü szita neve, amelynek a segítségével különválasztják a lisztet a korpától és a durva liszttől. - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. V. 764. 24

8 Értsd: az egri egyházmegye sematizmusa. 24

9 A községet legkorábban 1261-ben kelt oklevél említi Obon néven, mint az egri püspök birtokát. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 65. - A település neve a török eredetű Aba személynévnek -ny kicsinyítő-becéző képzős származéka. - KISS L. 1978. 37. - Az Aba személynév 'atya, ős' jelentésű török szó. - LADÓ J.-BÍRÓ Á. 1998.23. 25

0 Tévedés: nem ott ered az Eger-patak, hanem a megye északi részén lévő Balaton falu határában. Az egyik ága a falu felett lévő Vajda-kút nevű forrás környékéről ered, a másik ágon a falu határában lévő Nagy-völgyből indul útjára. - Magyarország földrajzi névtára. II. 1980. Térképmelléklet. 89