Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
követ szoktak építéshez vágni, s most katonai löveldének használtatik, azonban tetején szántóföldek lévén, leginkább zab és kukoricatermesztésre alkalmazzák, különben a búzát is megtermi. Büdösháti: Felnémettől balra, majd Egerig terjedő szántóföld, mely földek közt hajdan meglehetős állapotban egy kisszerű kút volt, s e kutat vize rossz ízéről és szagáról a nép büdöskútnak nevezte. Czegléd: Felnémettől szintén balra, az úgynevezett Büdöskút felett emelkedettebb hely, szántóföld. 1643. év körül még helység (possessio) volt, és az egri várnak tett szolgálatokat. Mindezt az egri káptalannak Uber Sancti Johannis című naplója említi. 22 8 Kenderfold: régebben lúdlegelő, most azonban kendertermesztésre használtatik. Eged allya: az egri híres bortermő Eged nevü nagy hegy tövében lévő cseres és gödrös legelő, mely az 1859-ben történt tagosítás alkalmával a Felnémet községi telkes gazdák által, a birtokos egri érsekségtől 4068 oszt[rák] ért[ékü] f[o]r[in]tokért örök áron megvásároltatott. Terjedése 1200 négyszögöllel számítva 155 hold. Riskása: Felnémettől balra, az egedalji legelő alatt Felső Tárkány község határáig nyúló rétség, egy része a földesuraság, más része a lakosok rétjei, melynek közepén a Felsőtárkányt koronázó magas hegyekből Tárkány községen is keresztülfolyó kisszerű patak siet le. Az egri érsekség két malmának kerekeit mozgásba hozva Felnémet község felé, hol is a felnémeti nagy patakkal egyesülve Eger városáig még néhány malomnak (nagy szárazságokat kivéve) szolgáltat meglehetős mennyiségű vizet. Ezen hely (mely igaznak állíttatik, azonban azon időből feljegyezve sehol sem találtatik) onnan nyerte nevét, hogy 1687-ik év előtt, amidőn a törökök Egerben voltak, minthogy ők a riskását igen szerették, e helyet találván legalkalmasabbnak a rizstermesztésre, rizsüket itt termesztették. Riskásamalom: ezen malom szinte onnan látszik nevét megtartani, mi annyival inkább hihetőnek látszik, mert a Riskásai rétek közt folyó patakon lévén, az itt termett rizst riskásává e malmon készíttetett a törökök részére. 2 2'' Kallómalom: éppen a falu iránt most egészen elhagyott állapotban lévő kisszerű, s minden vízforrástól megfosztott malom, melynek egy pár évtizeddel ezelőtt az úgynevezett Berva nagy hegy 23 0 s erdőrengeteg aljából keletkező forrás vizet bőven szolgáltatván, posztókailásra használtatott. Most azonban fel nem fedezhető ok miatt forrása egészen eltűnt. 22 8 A község neve elsőként egy 1494-es forrásban szerepel Czegled néven. - KOVÁCS B. 1991. 48. - Elpusztult település Egerben és határában, valamint Felsőtárkány határának legdélibb részére terjedt ki. - B. HUSZÁR É. 2002. 217. - A település neve egy füzfajtát, a Salix elaeagnost jelölő magyar cigle-cegle főnévnek a c/-képzős származéka. - KISS L. 1978. 143. 2 2'' A Rizskása malom az Eger-patak mocsaras áradásterületén a török által meghonosított rizstermesztésnek és -őrlésnek emlékét idézi. -SOÓSI. 1975.205. 23 0 Berva hegy földrajzi névként már 1390 előtt ismert, mint az egri káptalan birtoka. KOVÁCS B. 1987. 136. 85
