Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
5. E község leginkább e megyének felső részéből, a palócok közül népesült, egyébként egészen törzsök[ös] magyarok. 6. E község elnevezését Debrő családról, kié volt, vette. Az egyházi iratok szerint 1700-ik évtől (sic!) nyom nem találtatik, ezen időben említtetik először Zell Wolfgang plébános, ki később mint remete a Mátra hegysége közé húzódván ott agyonveretett. Verpelét és Aldebrő szomszéd községek, ezen parókiához tartoztak, az előbbi 1771., a második pedig 1788. évben választattak el, és azolta külön parókiával és plébánossal bírnak. 7. A község határában a következő topográfiai elnevezések találtatnak. A belsőségben: Alvég és Felvég, Közép táj, Újsor, hatház, Kertek köze, Kisújsor, Kiskép, hídszög. A külsőségben: szántó Kereszt dűlőben, benne egy kereszt áll, honnan nevét vette, Nagytó düllő, benne egy tó, melyből neve eredt, Szőllő, mely már kiirtatott és szántóföldül használtatik, Csonkás dűllő, benne a Rima part és Rima gödör, legelő és Szürhomok dűlők, benne a csepegő gödör, Köpűs kút, nyárjas tető, továbbá szintén legelő a Kígyós dűlőben, benne a Kígyós folyás, mely feljebb Rozsnak nevet visel, alhídja, a Kígyós folyáson egy híd és annak tája, az eddig elésorolt részek a község északi oldalán Verpelét városával fekszenek össze, a Kígyófő legelőbe fekszenek még a pusztatemplom oldal, mely a szóláti határban egy elpusztult és maradványait még látható templomból vette. A vaskapu, mely egy szoros út, kétfelől part, Birinyi oldal, agyag gödör, disznó völgy, töviskes lapos, Kígyósi tó, mély völgy, tatárka tető, Kígyós puszta, hol gazdasági épülete van gróf Károlyi György úrnak, Gyilkos, Mogyorós. Szántóföldekben Rézdomb alja, Keserülápa, Galagonyás, Varjús tó, benne egy nagy tó, ahonnét nevét nyerte, lopó düllő, Rövid düllő, Hosszú düllő, ezek a község déli részén fekszenek, és Tófalu községével határosak, továbbá szintén szántóföldek Jakabos csűr, Hangyás, Kikirics domb, sóstó, tag, a tagosítás által nyerte nevét, Halastó, Fürdős, Hagyóka, benne az uradalmi dézsmakert, Pineri, Nagytó rét, Mocsáros, Egres, Bogaras, Epreskert, Temető, fúvellő, Hamujankó. Rétföldek. Hegyeshegy alja, Elő ér, Kupac, Szénégető, Nagyrét, ezen dűlőkön keresztül a Tarna folyó folyik, és Aldebrővel a község déli részén határosak. Holt-Tarna düllő, Cseralja, továbbá Cseri düllő erdő, mely legelőnek is használtatik e község nyugati oldalán, mely Vécs határával határos, benne Csaba kút folyása, Melegvölgy, Átrágy tető, 21 3 Csertorok és Kenderföld, Kerektó part. 21 4 21 3 Verpelét határában található. 21 4 Feldebrő földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1975. II. 15-24. lapjain. Viszont azok közt nem található a Pesty-féle gyűjtés határnevei közül Kisújsor, Rozsnak, Kígyófi, Rézdombalja, Jakabos csűr, Epreskert, Hegyeshegy alja és Kupac, továbbá a forrásban szereplő névalakkal ellentétben Tatárka tető helyett Tatáska tető, Varjústó helyett Varjastó, s hamujankó helyett Hamu Jankó helynév jelent meg. 81
