Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
község neve is Erdőtelek. A tatárok idejére visszaemlékeztet a mostani községhez közvetlen közel fekvő úgynevezett Tatárhalom, vagy másként Strázsapart is, mely úgy látszik, mesterségesen készült nagy domb, hol a monda szerint a tatárok idején elővigyázatok, strázsák (őrök) állíttattak ki. 4. Dülő elnevezések Erdőtelek községben a következők: Czibere hegy (a szőlők hihetőleg, mert csak kerti szőlőt és silány, kevés bort, hasonlót a ciberéhez, 193 ezért ezen elnevezés). Ürge fuss, homok dűllö, Szent kút dűllő, 19 4 hajdanában valami gyógyító erejű kút környéke, a kút most is megvan, elhagyatva, mintegy 3000 hold homokterület közepén, s jó iható vize majd a föld felszínén, pedig az egész homokon, mely 3000 hold térségü, kutat ásni a legnagyobb erőmegfeszítés és költséggel sem lehet. Góbishalom, 19 5 egy hegy látszik, mesterségesen készült gömbölyű domb, talán mint a monda regéli, hajdanában sok golyó és csata helye. Rétföld dűllő, tenki úti dűllő, nyolcöles c/[ülő], másfeles dűllő, ez gyanításra ad alkalmat, hogy Erdőtelek előbb P [úszta] Hanyin volt telepítve, mert ezen másféle dülő Hanyit és a mostani Erdőteleket kapcsolja össze, hosszú dűllő, Dormándi úti dűllö, falurét dűllők. Vannak azonkívül, miután a község határa rónaság, itt-ott csátét 19 6 termő fenekes helyek különös elnevezéssel, úgymint fekete fertő, zsadányi fertő, pásztorok fertője, Nagy Pál fertője és Széchényi fertő, Széchényi kútja stb. Honnan van, különösen a Széchényi fertő elnevezés, semmi nem magyarázza, miután soha semmiféle Széchényi itt földesúr, vagy köztudomás szerint összeköttetés vagy érintkezésben sem volt a községgel. P[uszta] Hanyin a dűlők nevei Kőkért dűllő, bánomkert dűllő. P[uszta] Teriken a dűlők nevét a tulajdonos földesurak nevétől kapják, úgymint: Papszász dűllő, Gyulay dűllő. P[uszta]felsőtelek dűlőnevei: Padalja dűllő, nagy dűllő, homok dűllő. Itt megjegyezni érdemes: P[uszta]felsőtelek határát kelet felől egész napnyugat hosszában, mintegy 1 Vi óra hosszan környező Csősz árka (másként Csörsz 19 3 A cibere számtalan tájnyelvi jelentése közül itt a savanyú böjti levesre, esetleg a borseprőből készült teafélére, a szegények eledelére gondolt a jelentés írója, s a bor is hasonlóan savanyú lehetett. - ÚMT 1979. 1. 680-681. 19 4 Valószínű, azonos azzal a Szentkúttal, amely a falu határához tartozó Hányi pusztán ismert. Hányi pusztán a Szent Anna tiszteletére szentelt kápolna a Buttler grófok alapítása, kisebb búcsújáróhely volt. A mellette lévő Szentkút a jámbor néphagyomány szerint úgy keletkezett, hogy Vendel vándor juhász képében erre járt. Megszánta a tikkadt juhokat és botját leszúrta. Azóta is forrás csörgedezik a helyén. - BÁLINT S. 1977. II. 388. 19 5 A helynév gyökere a mongol Góbi szó, amely annyit jelent: sivatag. Az elnevezés gyökere nem csupán a honfoglalás koráig nyúlik vissza, hanem árulkodik e terület ősföldrajzi állapotáról. - ROCKENBAUER P. 1974. 83. 19 6 A csáté vizenyős helyen termő, sással vegyes fűféle, ill. ezt mint gyengébb minőségű takarmányt használták. - ÚMT 1979. 1. 734. 75
